Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyar és török végvárak (1663-1684) - Studia Agriensia 5. (Eger, 1985)
N. Kiss István: A magyarországi katonaparasztság fejlődése és hatása (1650-1770)
N. Kiss István A MAGYARORSZÁGI KATONAPARASZTSÁG FEJLŐDÉSE ÉS HATÁSA (1650-1770) Az a katonai szolgálat fejében privilegizált, vékony paraszti réteg, amely a feudalizmus korai évszázadaiban egész Európában elterjedt, Magyarországon is ismert volt.1 Szerepüket s jelentőségüket a 14—15. század óta a zsoldos csapatok rendszere háttérbe szorította. A 15. századtól a magyar hadsereg is zsoldosokból állt, akárcsak a 16. században a török elleni erődrendszerbe telepített végvári katonaság is. A 15 éves háború (1593—1608) nyomán a bécsi kormányzat pénzügyi csődbe jutott, s mint ismeretes, a magyarországi végvárak katonaságát sem tudták fizetni. Zsoldhiány miatt a határvédelem jelképesre csökkent és 1641- ben, Esterházy nádor jelentése szerint, a végvárakban a szükséges katonaságnak már csak egy töredéke (30—40%) állomásozott.2 A magyar-horvát határ védelmét egyre inkább a nagybirtokosok hadereje, az ún. katonaparasztok vállalták magukra. Elsősorban a 16. században még zsoldosként szolgált és most megélhetés nélkül maradt hajdúkat telepítették le — Bocskai példája nyomán — a pusztán maradt uradalmi földekre, majd telkesjobbágyaik egy részét szabadították fel és tették katonaparaszttá. A mentessé, exemptussá vált katonaparasztokat nemcsak az ország keleti részében, de még a nyugatdunántúli uradalmakban is hajdúnak nevezték. A katonaparasztság száma jelentős volt, egy-egy uradalomban a korábbi egy-két száz zsoldos helyett most ezres nagyságrendben állítottak ki katonaparasztokat! A muraközi uradalomban a 17. század végén a falusi és mezővárosi népesség 20—25%-a fegyveresen szolgált. Egy sor további uradalom kimutatásai alapján, úgy látjuk, hogy a katonaparasztság országosan is — tehát nemcsak a határövezet birtokain — elérte a jobbágynépesség egyötödét.3 Döntőnek bizonyult a katonaparasztság elterjedésében, a kényszerítő körülményeken kívül az a tény is, hogy túl a zsold megtakarításán, a katonaparaszt sokkal olcsóbbnak is bizonyult. A muraközi uradalomban pl. a zsoldos (nemesi) katonáknál a 17. század első felében egy zsoldos huszár 37 ha földjébe került a Zrínyieknek, míg 1672-ben egy paraszthuszárt csak 9 ha és egy paraszthajdút 3 ha föld adómentessé tételével biztosított magának az uradalom.4 119
