Sugár István: Bornemissza Gergely deák élete - Studia Agriensia 4. (Eger, 1984)

Pályakezdés

fiáról emlékezett meg, kétségtelen, hogy János már Sygher Dorottyától, de már Gergely deák fogságba esése után született.

Bornemissza Gergely deáknak tehát négy gyermekét név szerint ismeijük. Dorkó asszony viszont férje török kézbe kerülte után Nádasdy Tamás nádorhoz 1555. január 10-én írt levelében mégis hat árváról tett említést.36 Ez a megjegyzés szóról szóra értelmezve még két ismeretlen személyre utal. De ha a hat árvába beleszámítjuk a magáramaradt özvegyet is — márpedig ez a helyes -, úgy már csak egy személy marad ismeretlen. Ennek a logikus következtetésnek az adja meg a nagy valószínűségét, hogy Dorkó asszony Nádasdyhoz intézett levelében ez áll: „urgens nos miseros orphanos necessitas”, azaz minket nyomorult árvákat sürgető szükség.37 38 A még függőben maradt egy személy vagy az asszony előző házasságából árván maradt gyermeke vagy pedig a házaspár egyikének egy szülője lehetett. Mivel Sygher Dorottya későbbi sorsát nem ismerjük, nem dönthető el egyértelmű határozottsággal Bornemissza Gergely után „árva”-ságra jutott még ismeretlen személy kiléte. Azonban eddigi ismereteink is kellő képet nyújtanak az egri várkapitány közvetlen családi körülményeiről.

PÁLYAKEZDÉS

Mint már az előbbiekben láttuk, nemes pécsi Bornemissza Gergely deákra vonatkozóan feltárt legkorábbi levéltári adat egy 1549. július 5-én kibocsátott, s részére szóló királyi birtokado- mány-levél.3 8

Okvetlen meg kell azonban említenem, hogy a Magyar Országos Levéltárban a pozsonyi Magyar Kamara állagában elhelyezett Nádasdy Tamáshoz intézett levelek sorában, Bornemissza Gergely deák leveleinek palliumában a ténylegesen tőle és feleségétől származó levelek mellett három olyan „Gregorius Bomemyza” aláírású magyar nyelvű levél is található, mely nem tőle, hanem csupán

36. Détshy, 1962. 9.

'il.Détshy, 1962. 9-10.

38. Lásd a jelen munka Bornemissza utódai című fejezetet.

13