Sugár István: Bornemissza Gergely deák élete - Studia Agriensia 4. (Eger, 1984)

Az egri vár 1552. évi védelmében

Az vitéz jó Gergői deák gondold,

Az tonnákba aprópuskát béraka,

Búzakévéket es sokat hozata,

Kénkővel, szurokkal, faggyúval megontá.

Szalonnaremekeket kihányának,

Közösleg szalmát, kévét kihányának,

Darab bájakat, tonnákat hányának,

Rakás fa közé gyújtva kihányának.

Meg kell jegyeznem, hogy a „tonnák” kis űrtartalmú hordók voltak. A várszámadásban így örökítették meg a törökök fából emelt töltésének a felgyújtását: „Az ostrom alatt, hogy a törökök által a várárokba dobált fa minél könnyebben fel legyen gyújtható, húsz egész oldal szalonnát dobáltak rá.”1 03 Gergely deák fortélyának hatásáról így fest hű képet helyszínen szerzett értesülései nyomán a lantos:

immár meggyűlt az rakás fa árokba,

Terekek vannak sokan megoltásba,

Aprópuskák kisülének tonnákba,

Terekek ámultak, futottak az sáncba.

Az ellenség nagy fáradtsága árán összehordott hatalmas farakás rövidesen magas lángokkal lobogó óriási máglyává változott, amit közbe-közbe az aprópuskákkal megrakott hordók fel-felrob- banása és az ólomból öntött puskagolyóknak s a vasszilánkoknak szerteröppenése kísért. A legtapasztaltabb janicsárok sem láttak még ilyent; de minden kudarcuk ellenére sem tágítottak a Bebek- bástya előteréből.

Miután elhamvadt a fából rakott töltés, egy „igen szép ál- gyút” vontattak a várárok sáncára, s csupán néhány méternyi távolságból (!) kezdték lőni a nagy megpróbáltatásnak kitett sarokbástyát, sőt ráadásul két oldal felől még további ágyúkat is szegeztek rá. De ez sem hozta meg a nagyvezér hadinépe részére az olyannyira óhajtott eredményt, mert bár vékony volt a Bebek- bástya fala, de ügyes előrelátással belülről vastag földtöltéssel megerősítették, biztosították azt. 103

103. „Sub obsidione ut eo facilius ligna per turcas in fossam projecta succedatur, sub- posita sunt larda 20.” (Vsz. 1.1. kötet. 79v.)

36