Sugár István: Bornemissza Gergely deák élete - Studia Agriensia 4. (Eger, 1984)
Az egri vár 1552. évi védelmében
nak, hogy „az szultán oly igen elunta magát, hogy egy szállnyira nem kell kedvének az hadakozás. Es béintette a moldvai vajdát és környülmetéltette, kit szemmel látott Bornemissza Gergely.”62 63 Sajnos, a levél semmiféle közelebbi adattal nem szolgál a megnevezett Bornemissza Gergely személyét, illetve kilétét illetően, s azt sem tudjuk, hogy milyen minőségben tartózkodott az Isztambulban, hiszen a jelenetnek csakis ott lehetett szemtanúja. Szakály Ferenc nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy ez a Bornemissza Gergely a későbbi egri várkapitány lehetett, aki esetleg futárként, vagy alacsonyabb rangú követként juthatott el a Portára. Említésre méltó, hogy a hozzáférhető portai jelentések közül az Eudoxiu Hurmuzaki hatalmas gyűjteményének 1/1. kötetében kiadottak említik ugyan a moldvai vajda körülmetélését, de Bornemissza neve nem szerepel bennük.6 3 AZ EGRI VAR 1552. ÉVI VÉDELMÉBEN Az Eger vára ellen 1552-ben felvonuló török haderő támadásának kivédésére a bécsi udvar meglehetősen késlelkedve tette meg a szükséges intézkedéseket. Csak 1552 tavaszán—nyarán kezdett hozzá eléggé vontatottan az előkészületekhez. Április 20-án Habsburg Ferdinánd tudatta Teuffel Erasmus-szal, hogy „die Tuerkhen Erla zu belagern unnderst wollen”, azaz a törökök Egert akarják mihamarább megostromolni.64 1552 késő tavaszán és nyarán a Bécsből távollevő uralkodót — aki csak augusztus 10. körül érkezett vissza székvárosába — Miksa főherceg helyettesítette; nagy számú irat tanúsítja, hogy aktívan és jó hozzáállással foglalkozott a Magyarországot fenyegető, majd pedig az országba tört oszmán sereg hadmozdulataival, s a hiányos védelem valamelyes pótlásával. Több és kellő hitelt érdemlő hírekkel többek között Castaldo látta el, akit éppen Erdély védelmében joggal aggasztott Eger vára sorsa („.. . de 62. Takáts, 1915. 322. 63. Szakály Ferenc szíves közlése. 64. KrA. Feldakten. 1552. fasc. 4. piece 22. 2 19
