Sugár István: Bornemissza Gergely deák élete - Studia Agriensia 4. (Eger, 1984)
Bornemissza János
fejlődést Bornemissza Gergely fia, György már ismertetett egyszerű címeréhez. A kálnói és ádámföldi Bornemisszák címere ugyanis vörös mezőben koronából kinövő arany szarvast ábrázol, mellső két lába között nyilat tartván.440 441 Nincs semmi ésszerű magyarázata annak, hogy Bornemissza György egyszerűen szép címere miért nem került bele továbbfejlesztett formában, vagy csak részleteiben is a kálnói és ádámföldi Bornemisszák címerébe, ha annak valóban volt jogi alapja. A kálnói és ádámföldi Bornemissza-család 1893-ban igazoltatni kívánta kételőneves nemességét. Eredetiben bemutatták ősüknek vallott „nobilis Georgius Bomemyzza literatus de Kezt- hel” részére Habsburg Ferdinánd királytól adományozott, 1559. december 13-án kibocsátott nemeslevelet. Merő rejtélynek tűnik, hogy nemes keszthelyi Bornemissza György deáktól miként származott a kálnói és ádámföldi Bornemissza-család. De ha tényként is fogadjuk el, hogy a keszthelyi Bornemisszákból idővel ádám- földiek lettek, nincs semmi mód és lehetőség arra, hogy abba a leszármazási rendbe, családfába beiktatható lenne kálnói Bornemissza Gergely. A belügyminiszter 94 101/1896. szám alatt kiállított igazolásában csak az ádámföldi nemesi előnevet ismerte el, de a kálnói predikátum használatát nem engedélyezte. A család azonban nem nyugodott ebbe bele, mert az mindkét nemesi előnév használatát jogosnak tartotta a maga részére. Az Országos Levéltár egy hivatali iktatószáma alatt elheverő iratából arra következtethetünk, hogy az ádámföldi Bornemisszák még 1943-ban is foglalkoztak ezzel a részükre mindenképpen reménytelen üggyel.4 4 1 A fenti minden kétséget kizáróan hiteles adatok tükrében határozottan állíthatjuk, hogy a magát kálnói és ádámföldi Bornemisszának nevező család semmiképpen sem lehet kálnói Bornemissza Gergely deák egri várkapitány leszármazottja. 440. Tóth, 1909. 272. 441. MÓL. Irattár. Nr. 1893-1-261. és Nr. 1943-189. 125