Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyarországi végvárak a XVI-XVII. században (Tanulmányok) - Studia Agriensia 3. (Eger, 1983)

R. Várkonyi Ágnes: Végvár: állam, társadalom, mentalitás

az olyan elfelejtett várait sokasága, mint például Székelyhíd. És ez a térkép különböző fajsúlyú események sorozatait idézi fel: ostromokat és kapitulációkat, portyákat, bajvívásokat, sarcolta- tásokat, hatalmas építkezések és robbantások sorát, az európai egekrekiálitó erényeket és vétkeket. Győztesek, de vesztesek dicsőségeit is. Elsorolhatóak egyáltalán az emberek, akiket a végvár fogalma felidéz? A nagy személyiségek, akik terek, utcák, mozik, iskolák neveivé mindennaposodva élnek ma is? És az egyszerű vitézek, akik régen kiestek a nemzeti emlékezetből? Az olasz hadmérnökkök, a német kapitányok, rác lovasok, szabadlegények és egy máig eleven magyar nyelv írásos emlékeit ránk hagyó seregdeákok. S a minősítésük is mennyiféle volt, akkor és ma is: „királyi katona”, „hős”, „nyomorult rab”, „zsoldos”, „földesúr”, „adószedő”’, „a feudalizmust bontogató paraszt fegyveres”, „a feudalizmust konzerváló had”, „vitézlőrend”, „rendtartó közösség, hivatásos katona, megélhetést kereső hontalan, széthulló rongyos, éhező népség”, „a föld terhei”, „az utókor példái”.

összességében a végvár fogalma két évszázad történelmét sűríti magába: necessitást és lehetőségeket, egyéni és közösségi tettek értékrendszerét, egy hosszú időtartam változásait és állandóságát, a három hatalom alá tört középkori magyar állam széthullását és valami módon mégis átmentett egységét. Egy határvidékké esett kis ország nemzetközi hírét. Egy marginális társadalmi réteg históriai tényezővé válásának törvényszerűségét. És végül magába sűrít a végvár fogalma egy mentalitást, amely látszólag szélsőséges, változó és kusza, de tudjuk, hogy maga a történelmi szituáció hozta létre, teremtette meg éles színeit, a sajátosan magyar és messze vezető egyetemes vonásait, az egymásba áttűnő árnyalatokat. És azt is tudjuk, hogy uralkodó tónusát ennek a mentalitásnak a vállalt történelmi feladat értéke adja meg.

Mi volt ez a történelmi feladat? Korabeli írások és művészi megfogalmazások újraidézése helyett inkább fújjuk le a port egy ismeretlenségbe veszett végvári katona leveléről.

1635-ben Budát hatalmas tűz pusztította, európai szenzáció volt, ha nem is annyira, mint a londoni, vagy a hamburgi tűz, Or- telius is megemlékezett róla. Ezt a tüzet írja le Gyöngyösi Nagy

8