Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyarországi végvárak a XVI-XVII. században (Tanulmányok) - Studia Agriensia 3. (Eger, 1983)

R. Várkonyi Ágnes: Végvár: állam, társadalom, mentalitás

az olyan elfelejtett várait sokasága, mint például Székelyhíd. És ez a térkép különböző fajsúlyú események sorozatait idézi fel: ostromokat és kapitulációkat, portyákat, bajvívásokat, sarcolta- tásokat, hatalmas építkezések és robbantások sorát, az európai egekrekiálitó erényeket és vétkeket. Győztesek, de vesztesek di­csőségeit is. Elsorolhatóak egyáltalán az emberek, akiket a végvár fogalma felidéz? A nagy személyiségek, akik terek, utcák, mozik, iskolák neveivé mindennaposodva élnek ma is? És az egyszerű vitézek, akik régen kiestek a nemzeti emlékezetből? Az olasz had­mérnökkök, a német kapitányok, rác lovasok, szabadlegények és egy máig eleven magyar nyelv írásos emlékeit ránk hagyó se­regdeákok. S a minősítésük is mennyiféle volt, akkor és ma is: „királyi katona”, „hős”, „nyomorult rab”, „zsoldos”, „földesúr”, „adószedő”’, „a feudalizmust bontogató paraszt fegyveres”, „a feu­dalizmust konzerváló had”, „vitézlőrend”, „rendtartó közösség, hi­vatásos katona, megélhetést kereső hontalan, széthulló rongyos, éhező népség”, „a föld terhei”, „az utókor példái”. összességében a végvár fogalma két évszázad történelmét sű­ríti magába: necessitást és lehetőségeket, egyéni és közösségi tet­tek értékrendszerét, egy hosszú időtartam változásait és állandósá­gát, a három hatalom alá tört középkori magyar állam széthullá­sát és valami módon mégis átmentett egységét. Egy határvidékké esett kis ország nemzetközi hírét. Egy marginális társadalmi ré­teg históriai tényezővé válásának törvényszerűségét. És végül ma­gába sűrít a végvár fogalma egy mentalitást, amely látszólag szélsőséges, változó és kusza, de tudjuk, hogy maga a történelmi szituáció hozta létre, teremtette meg éles színeit, a sajátosan ma­gyar és messze vezető egyetemes vonásait, az egymásba áttűnő árnyalatokat. És azt is tudjuk, hogy uralkodó tónusát ennek a mentalitásnak a vállalt történelmi feladat értéke adja meg. Mi volt ez a történelmi feladat? Korabeli írások és művészi megfogalmazások újraidézése helyett inkább fújjuk le a port egy ismeretlenségbe veszett végvári katona leveléről. 1635-ben Budát hatalmas tűz pusztította, európai szenzáció volt, ha nem is annyira, mint a londoni, vagy a hamburgi tűz, Or- telius is megemlékezett róla. Ezt a tüzet írja le Gyöngyösi Nagy 8

Next

/
Thumbnails
Contents