Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyarországi végvárak a XVI-XVII. században (Tanulmányok) - Studia Agriensia 3. (Eger, 1983)
Rázsó Gyula: A várak szerepe I. Ferdinánd törökellenes terveiben (1521-1523)
Érdekes, hogy a király nem fogadja túlzott lelkesedéssel ezeket a — végeredményben — a központi hatalmat erősítő javaslatokat, mivel a kincstár krónikus üressége folytán maga sem képes biztosítani a várak és véghelyek anyagi és személyi ellátását. ÍNoha végvárrendszer építéséről még nem esik szó, egyes várak építése már megkezdődik. Így a szerény káptalani győri várat 1537-ben Nádasdy Tamás, Érsekújvárat pedig Várday Pál érsek kezdi építeni.15 Az építkezések még kezdeti szakaszuknál tartanak, amikor 1540-ben meghal János király és Ferdinánd elérkezettnek látja az időt az ország újraegyesítésére. János Zsigmond születése azonban újraéleszti a haldokló Szapolyai pártot, melynek vezérei, főként Fráter György már nem bíznak abban, hogy Ferdinánd meg tudja oltalmazni Magyarországot az oszmánoktól. 1541-ben Roggen- dorff hada súlyos vereséget szenved Buda alatt, majd augusztus 29-én Szulejmán csapatai megszállják Budát, az „ország kulcsát”, s másfél évszázadra megvetik a lábukat hazánkban. Ferdinánd most sem akarja elismerni vereségét, változatlanul az egész ország megszerzésén munkálkodik. Űjabb követet küld a szultánhoz, melyben kéri, hogy a padisah ismerje el magyarországi uralmát és adja vissza Budát. Rusztem pasa válaszul a télen elfoglalt várak átadását követeli Ferdinándtól. Niklas Salm, Bécs sikeres védőjének a fia erre azt tanácsolja királynak „ne adja át a kezén levő városokat, mert azok birtoklásától az egész ország birtoka függ, s legyen tekintettel az örökös tartományokra is.” 18 Buda elfoglalása ugyan súlyos csapást jelentett hazánkra és Ferdinánd reményeire egyaránt, de még nem tette végleges tény- nyé a török hódítást. Állt még Székesfehérvár és Esztergom is, a baranyai és tolnai kils várakból kitörő portyázók is zavarták az oszmánok utánpótlási vonalait. Nyilvánvaló volt, hogy ez a helyzet nem állhat fenn sokáig, valamelyik érdékelt félnek újból lépnie kell. Ferdinánd bizonyult gyorsabbnak. Követeinek sikerült meggyőznie a regensburgi Reichstagon a birodalmi rendeket, hogy Buda elvesztése a „német nemzetet’1 fenyegeti, s a rendek 40 000 67
