Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyarországi végvárak a XVI-XVII. században (Tanulmányok) - Studia Agriensia 3. (Eger, 1983)
Rázsó Gyula: A várak szerepe I. Ferdinánd törökellenes terveiben (1521-1523)
birodalom és V. Károly támogatásában, a cseh és az osztrák rendek állásfoglalásában, s nem utolsósorban a magyarországi várak várható helytállásában foglalmazhatjuk meg. Ami ez utóbbi tényezőt illeti, a helyzet siralmas volt. Az első védővonal teljesen összeomlott, a második vonalból, mint ezt egy néhány évvel későbbi nemesi gyűlés határozata leszögezi „már csak két fontos vár, Temesvár és az erdélyi Nagyszeben maradt Felséged kezén, ha ezek is elvesznek, egész Magyarország, Oroszfölddel és Erdéllyel egyetemben elvész.”7 Magyaroszágon ekkor valóban nem áll — Buda—Székesfehérvár—Esztergom kivételével — számottevő erősség. A később nagy szerephez jutó végvárak: Kanizsa, Győr, Palota, Veszprém, Érsekújvár, Eger és Gyula — kivétel nélkül egyházi, vagy földesúri birtok, erősítésükhöz, mind a szándék, mind az anyagi lehetőség hiányzik. Sajnos a magyarországi várak helyzetére nézve nincs összefoglaló jellegű egykorú felmérésünk, összehasonlítási alapként szolgálhat azonban a horvát—szlavón véghelyek állapotáról 1537- ben készített összeállítás. Eszerint Horvátországban 16, Szlavóniában 22 vár áll, de közülük csupán két véghely a király birtoka, a többi a földesuraké. A várak állapota siralmas, falaik omladoznak, a kislétszámú helyőrségeket nem fizetik, élelem és hadianyag egyaránt csak szűkösen található bennük.8 Hasonló volt a helyzet minden bizonnyal a magyarországi várakban is. Az 1529-es hadjárat előkészítése során két figyelemreméltó jelenséggel találkozunk. Az egyik: Ferdinánd már 1528-ban építőmestereket szándékozik Buda, Visegrád, Esztergom és Tata megerősítésére küldeni, de magyar tanácsosai lebeszélik arról, hogy tervét nyilvánosságra hozza, mivel „az embereknek már elegük van a háborús veszélyekből és békére áhítoznak”.9 Ekkor, és a hadjárat lefolyása során is számos jel arra mutatott, hogy Magyarországon nem népszerű Ferdinánd háborúja, ezért nem is kíván senki áldozatot hozni a Habsburg-király védelmében. A másik: jóllehet Ferdinánd nyilvánosan mindig azt hangoztatta, hogy egész Magyarország megvédésére törekszik, előzetes tervei mást sugallanak. Idézzünk egy 1529 januárjában készült 63
