Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyarországi végvárak a XVI-XVII. században (Tanulmányok) - Studia Agriensia 3. (Eger, 1983)
Benda Kálmán: A magyar végvári vonal fenntartásának költségei a XVII. század elején
lencei követ azt jelentette Becsből, hogy Magyarország védelme évi 900 000 forintra rúg; a 60-as évekre ez az összeg egymillió fölé emelkedett.2 Aösády Ignác az 1550-es évekre, a magyarországi haderő (kereken 15 000 fő) évi szükségletet 761 766 forintban állapította meg, ehhez járult a várak fenntartásának a költsége, 100 000 forint.3 Ehhez az összeghez, ugyancsak Acsády számításai szerint, kívülről a következő összegekkel járultak hozzá:4 A német birodalmi rendek 300 000,— Ft Alsó-Ausztria (Komárom, Győr és Pápa vára f enntartására) 118 496,— Ft Belső-Ausztria (Karintia, Krajna, Stájerország) a horvátországi és szlavóniai végvárak költségeire 172 694,— Ft összesen: 594 190,— Ft Eszerint a XVI. század derekán Magyarország a végvári vonal költségeinek valamivel több mint 30%-át fizette csupán maga, a többit — csaknem 70%-át — kívülről kapta. 1607-ben a bécsi Haditanács előterjesztése kereken egymillió- százötvenezer forintra tette a magyarországi végvárak évi zsold- szükségletét, s külön egymillióra becsülte a várak rendbehozására szükséges összeget.6 Nem lesz azonban érdektelen, ha a fő- kapitányságonlkint készült részletes kimutatásokat is megtekintjük.6 1. Alsó-magyarországi főkapitányság hu. rach. haj. ném. na. tü. egy. Érsekújvár-főkapitányi 200 200 200 300 — 16 8 csapat 150 — 160 — — — — Komárom 100 100 643 400 594 26 19 Surány 25 — 25 — — — — Komjáti 25 — 25 — — — — Léva 200 100 200 100 — — 6 Gímes — — 20 _ _ — — 50
