Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyarországi végvárak a XVI-XVII. században (Tanulmányok) - Studia Agriensia 3. (Eger, 1983)

Csorba Csaba: A magyarországi végvárak adattára

5. Erődített, illetve várrá alakított falusi templomaink számát mintegy háromszázra becsüljük;

6. Erődített szabad királyi városok, bányavárosok, mezővárosok együttes száma kb. száz;

7. Erődített városi templom mintegy ötven lehetett;

8. Erődített városházák száma tízre tehető;

9. Erődített, illetve várrá alakított kolostor csaknem félszáz;

10. Őrhelyek erődítve (kb. kétszáz);

11. Erődített táborhely (kb. húsz);

12. Erődített hajdútelepülés (kb. száz).

Az előbbiekben felsorolt számadatok elsősorban nagyságrendeket jelölnek, s nem olyan abszolút számok, amelyeket jelen pillanatban adatolni tudnánk. Az eddigi gazdag irodalom, s mintegy másfél évtizedes saját kutatómunkánk alapján következtetünk ilyen nagyságrendekre. Összegzésül bízvást állíthatjuk, hogy az általunk vizsgált időszakban a Kárpát-medencében mintegy 2500 erődítmény létezhetett. E számnál inkább több, mint kevesebb. Ezt a számot akkor is reálisnak véljük, ha egyetlen objektumnak számítjuk az erődített várost, a városon belül álló erődített plébániatemplomot és a várostornyot a vele egybeépült, erődítménynek is számító városházával.

A hajdútelepülések viszonylatában Rácz István összefoglaló művének adatsorát használtuk. Mind a magánföldesúri, mind a klasszikus bihari és szabolcsi hajdúvárosok, illetve a bizonytalan jogállásúnk is valamilyen formában erődítettek lehettek. Erre több közvetett bizonyíték is utal. A XVII. szájadban például a zempléni Hernádnómeti is hajdútelep ülésnek számított, az ott lakók feladata földesuruk, a Rákóczi-család birtokainak védelme volt a szomszédos bőcsie'kkel, gesztelyiékkel stb. együtt. Erődítettségét bizonyítja az, hogy egy 1704-ben kelt összeírás említi Hemádné- meti „Szerencs felé kapuját” és „Ónod felé kapuját”. A hódoltság peremterületén több sánccal, palánkkal kerített falura is vannak elszórt adataink. Mivel ilyen irányú rendszeres gyűjtőmunka eddig nem folyt, ezért feltehető, hogy az eddigi mintegy „véletlen” előfordulások sokszorosával -kell számolnunk.

41