Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyarországi végvárak a XVI-XVII. században (Tanulmányok) - Studia Agriensia 3. (Eger, 1983)

Szántó Imre: A végvári harcok szerepe és jelentősége a XVI. század második felében

létre, mint amilyen a balkáni országokban is megelőzte a teljes katonai meghódítást. Csakhogy nálunk ez az átmeneti állapot a török uralom egész korszakára állandósult.11

A végvárak körzetükben biztosítani tudták nemcsak a termelőmunka folytatását, hanem a falvak megmaradását is. A vár a környék népének menedékhelye (refugium ac receptaculum) volt.12 A vártartomány népének sorsa szorosan kapcsolódott a vár állapotához; ha elesett egy erőd, vele együtt pusztultak a tartozékai is. A dolgozó népnek a szülőföldhöz való ragaszkodását mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a megpróbáltatások hosszú évtizedei ellenére is szívósan igyekezett kitartani földjén. A túlélők újra munkához látták, az örökké bizonytalan élet újabb és újabb fordulataival szemben kifogyhatatlan paraszti energia a legborzasztóbb katasztrófák után is gyorsan felépítette a felégetett, rombadőlt falvakat.13

Váraink a XVI—XVII. században nemcsak a török elleni harcok véghelyei, hanem békében a korabeli politikai és kulturális élet központjai, a humanisták által felfedezett magyar nyelv fejlődésének is otthonai. A végházakban és kastélyokban éltek az énekmondók, a lantosok és a hegedősök, itt születtek a szép vitézi énekek. Énekmondóink helytállása, bátorsága a haza védelmére serkentettek. A végvári küzdelmek nemcsak Tinódi Sebestyént, Balassi Bálintot ragadták meg, hanem a külföldi költőket is. Így a török kor nyoma jóformán az össz-európai irodalomban megtalálható. 11

A várban lakó főúr és családja körül a királyi udvarokra emlékeztető —• annál kisebb méretű — udvari élet alakult ki. Az országot ért történelmi megrázkódtatások megfosztották a magyar művelődést a renaissance addig kialakult centrumaitól. Buda török kézre kerülése után a királyi udvar hagyományait egyházi és világi főurak vették át. 15

A várak közt azok az igazi központok, ahol a földesúr és családja a legtöbbet tartózkodott. Nádasdy Tamás sárvári udvara az olasz renaissance műveltség központja. Itt dolgozott egy ideig Sylvester János mint iskolamester, Dévai Bíró Mátyás, Pesti János, Tinódi Sebestyén, Abádi Benedek. A főúr Sárvár mellett Üj27