Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyarországi végvárak a XVI-XVII. században (Tanulmányok) - Studia Agriensia 3. (Eger, 1983)

R. Várkonyi Ágnes: Végvár: állam, társadalom, mentalitás

Az Egri csillagok adatszolgáltató hátországa a századfordulónak, az irodalomban és a történettudományban egyaránt ható megújulási áramlata volt. Gárdonyi ismerte és felhasználta Károlyi Árpád, Buda és Best visszavívása, 1686-ban című monográfját. Ezekben az évegben, a század első évtizedében jelennek meg Takáts Sándor klasszikus tanulmányai: Török magyar bajví- vás, A magyar hadi nyelv, Katonaélelmezés, a Magyar vár, a Dobó egri ágyumestere és az egyik legfőbb: Kísérletek a magyar haderő felosztására (1905). Majd Károlyi Árpád javaslatára elnyerte az akadémikusi tagságot, a következőkkel foglal széket: „Haramia, hajdú, martalóc”. Eredményei azóta beépültek az országos történetbe, Vagy elégtelennek bizonyulva újabb és jobb eredmények ösztönzői lettek. Ma is időszerű azonban a látásmódja, a módszere, az hogy történelmi teljességében mintegy komplexitásban vizsgálta a végvárakat és a végvári életet.

Ügy vélem, a történettudomány ma is ilyen látásmóddal képes feloldani a győzelem és vereség ellentmondásait. Analitikus és genetikus vizsgálatokra, monográfiákra és kézikönyvekre van szükség. Ily módon lenne tudományosan megnyugtatóan bizonyítható a végvárak történelmi jelentősége, az, hogy minden vereség ellenére a végváriaknak oroszlánrészük volt az ország megőrzésében, a magyar államiság átmenetében. Nemcsak a fegyveres harccal, hanem azzal is, amit úgy nevezünk, hogy mentalitás.

A végvári kultúra, gondolkozásmód, etikai rendszer igen sokféle forrásból táplákozik. Az antikvitás hősfogalma éppen úgy kitapogatható benne, mint a középkori lovagi szellem, vagy annak magyarországi megfelelője. A reneszánsz és a refomáció korszerű, egyetemes értékekkel gazdagította és befogadta az új világkép, a racionális szellem lecsapódásait is. Minderről azonban még nagyon keveset tudunk. Dimenzióit csak néhány példával érzékeltethetjük. Balassi teremti meg a magyar költészetet, s Horváth János szavaival visszhangja évszázados irodalmi életünkben. Balassi a végvárakba hehozta Európát. Európa tudós humanista poé- zise ízig-vérig beleplántálódott a magyar végvárak veszélyektől terhes, de szépségekben, hősi erényekben gazdag világába — állapította meg Klaniczay — miközben költészete a magyar közép19