Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyarországi végvárak a XVI-XVII. században (Tanulmányok) - Studia Agriensia 3. (Eger, 1983)

R. Várkonyi Ágnes: Végvár: állam, társadalom, mentalitás

egységet is kifejez, de a szó korabeli értelmében nem váltak rendi testületté.

Minek nevezhető tehát ez a végvári társadalom? Én úgy látom, kettős értelemben is marginális réteg. Útban van a rendi társadalom hivatásos katonaságából a korszerű feudális állam állandó hadserege felé. Mert sem a Habsburg állam, sem a rendi magyar állam nem fogadja be. Mennyit szenvedett emiatt a köznép ; kárbecslő jegyzőkönyvek, adóösszeírások kimeríthetetlen részletességgel tájékoztatnak róla. S a végváriak sem tudták megőrizni önmagukat. Innen adódnak e réték sajátos vonásai. Sem a rendi állam, sem a Habsburg kormányzat nem tudja biztosítani számunkra az önálló, állandó hadsereg feltételeit. Létalapjukat végső soron feudális szolgáltatások, szabad földhasználat, részleges kereskedelmi kiváltságok biztosítják. Sokszor úgy, hogy a katonaság áttöri a törvények és császári rendelétek korlátjait. Egyaránt szembetalálják magukat a parasztvármegyével és a nemesi vármegyével, a földesurakkal és a fiskális érdekékkel. A 17. század második felében a végvári társadalom alól kicsúszik a talaj. A földesurak visszaszerzik tőlük a szántókat és a legelőket, sőt a jobbágyaikat hazakövetelve, röghözfcötve utánpótlási bázisaiktól is elvágják a végvári társadalmat. A Habsburg állam pedig ahogyan építi ki a maga állandó hadseregét, úgy írja le a végvári haddné- pet. Állomásai ennek a folyamatnak: 1652. 1655, 1670, 1671, 1686, 1693 császári rendelkezései. Módozatai: a fizetés csökkentése, a tisztek számának redukciója, csaknem 10 000 (9248) végvári katona elbocsájtása kéthavi zsold végkielégítéssel, a szervezeti átrendezés. Majd végül 1699: eldől egy évtizedes vita: az, hogy a végvári hadinépből 10—45 000 főnyi úgynevezett nemzeti hadsereget alakítsanak ki, vagy a végváriak menjenek vissza a termelő munkába. Végül az 1699. évi császári rendelet a termelőmunkában utasítja vissza őket, s megkezdik a feladatot vesztett végvárak felrobbantását. Mindez nem csupán magyarországi sajátosság, a fejlődés nagyobb folyamatába illeszkedik. A végvári társadalom pedig nem tud belesimulni a feudális világba, nem nyugszik bele, hogy generációkkal szerzett jogait elveszítse. Törvényen kívüliségbe szorulva keresi helyét, és csak kevesen vannak, akik át17