Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyarországi végvárak a XVI-XVII. században (Tanulmányok) - Studia Agriensia 3. (Eger, 1983)

Csiffáry Gergely: Christian Schesaeus irodalmi munkásságának egri vonatkozásai

megálljt parancsolni a feltartózhatatlannak tartott ellenséggel szemben.

Sches'aeus szerencsés kézzel nyúlt a XVI. századi magyar múlthoz, amikor az eseményeket eposzban írta meg. A feldolgozás módja már önmagában hatásos úgy a kor külföldi Iközvéleménye, mint a kor magyarsága előtt, már csak azért is, mert a múltunkból vett hősö|ket, és dicső tetteket állít eléjük.

A Rés ad Agriam gestae-ben a központi helyet a harcok, várostromok, színes, antik eposzokra emlékeztető leírása foglalja el. Szülte meglepő, hogy a tollat és Bibliát forgató költő mennyire vonzódik a harcok és hőstetteik részleteikbe menő megénekléséhez. Munkája nem mentes az oktató célzatú erkölcsi intelmektől sem. Idézzük a hősköltemény zárósorait ennek igazolásául, mely nemcsak egy humanista költő álltai kitalált fordulat. A költemény befejező soraiban kifejti, hogy a XVI. századi Magyarországon pusztító harc kökben a legnagyobb bajnak a széthúzást, a gyű- lölséget s a kapzsiságot tartja. A nemét és a török hatalom között őrlődő magyarságról írja: „E két nagyhatalom között dúló elkeseredett 'háborúban olyanojk \vagyunk, mint az üllőre telt kéz, melyre (felülről óriási pöröly súlyt le és roppant csapással összemorzsolja azt.”51

Végezetül a költemény utolsó soraiban a királyi hatalom erősítésére s támogatására szólítja fel olvasóit, kora Magyarországát. Schesaeus jól érzékelte a három részre szakadt ország helyzetét. S a német anyanyelvű szerzőt is a hazaszeretet ihlette munkája írásakor, amikor azt hirdette, hogy az egriek győzelmének alapja a vitézek egyetértésében volt.52 Az eposz egyike azon kiemelkedő alkotásoknak, mely a reformáció talaján született, s mely a magyarság fennmaradását is szolgálta.

162