Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyarországi végvárak a XVI-XVII. században (Tanulmányok) - Studia Agriensia 3. (Eger, 1983)
Szabó János Győző: A végvári szervezet Eger tükrében
nevezett főkapitányokról (pontosabban a 7 főkapitány közül hatról).25 A kerületi főkapitány Felső-M'agyarország összes erősségeinek a védelmi színvonalát ellenőrizte függetlenül attól, hogy családi, városi, egyházi vagy kincstári tulajdonban voltak. A legfőbb gondját természetesen a végváraik jelentették. Hogy mely erősség minősült végvárnak, azt az országgyűlési határozatoknak a megyék 'közmunkáira vonatkozó tételei is mindenkoron világosan körülírták és már itt is bizonyos fokig választ kaphatunk az adott időszakban betöltött vagy betöltendő szerepük jelentőségére. Fontosságukat földrajzi, stratégiai helyzetük, beépített alapterületük nagysága, erődítésük színvonala, a várőrség létszáma és összetétele szabta meg; ezek a tényezők a legtöbbször egymásból következtek. Ahogy a várparancsnok főkapitányi címe is a vár fontosságának ismérve volt, de ez eleve több kapitány vezette csapatok feletti parancsnoklást, tehát nagyobb létszámú várőrséget feltételezett. A XVI. század második félében Felső-Magyiarországon az alábbi várak minősültek véghelynek: Balogvár, Gedővár, Ajnács- kő, Somoskő, Sírok, Szarvaskő, Eger, Noszvaj, Putnok, Diósgyőr, Önöd, Szendrő, Tokaj, Sárospatak, Kisvárda, Kálló, Ecsed és Szat- már. Kisebb időszak metszetében ezek 'közül nem mindegyiket sorolták a végvárak közé. Az országgyűlési határozatokat olvasva egy-egy új várnév felbukkanása vagy a régi letűnése csak a történelmi összefüggések, a várak sorsának az ismeretében érthető meg. Sárospatak neve 1567 után többé nem szerepelt, mivel Tokaj az átépítések, korszerűsítések során átvehette tőle a Zemplén megyei vezető szerepet.26 Putnok viszont 1570 után lett végvár,27 hiszen 1577-re nyugatról már egyetlen magyar kézben levő vár nem állt előtte Ajnacskő 1566. évi, Gedővár 1571. évi és Somoskő 1576. évi elvesztésével. S bár a XVII. századra a magyarok javára megváltoztak itt a hódoltsági viszonyok, de Eger és Sirok elvesztése, másrészt Ajnacskő és Somoskő erdősítéseinek elavult színvonala Putnok végvári jellegét kívánatossá tették. Itt megjegyezzük, hogy 138
