Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyarországi végvárak a XVI-XVII. században (Tanulmányok) - Studia Agriensia 3. (Eger, 1983)
Varga J. János: A XVI-XVII. századi katonaság szervezetének kérdései. (Különös tekintettel a főúri parancsnokság alatt álló dunántúli katonaságra)
gét, amely továbbra is önálló rendelkezési jogot biztosított a Rá- ba-menti védelem ellátásához.24 A Batthyány parancsnoksága alá rendelt katonai erőt az „ország lovasai” néven emlegetett 150 fő25 egészítette ki, akiket ugyancsak a kamara fizetett.20 Mivel a Batthyány-katonaság a XVII. század közepén érte el a legmagasabb létszámot, a 60-as években szükségessé vált a szervezeti keretek módosítása, amely egyúttal az utolsó nyomon követhető változás. A szervitorok és a királyi fizetésű katonaság együttműködésének alapvető feltétele volt, hogy megbontsák az 1640—1650-es években létrehozott kereteket, és lehetővé tegyék a királyi szolgálatban álló lovasság beilleszkedését a szervitorok egységei közé. Ezáltal megbomlott ugyan a magáncsapatok homogenitása, de erősebb, a felszabadító háborúkban ütőképes katonaságot tudtak vezetni a Batthyányak. Az átszervezést 1663-ban hajtották végre: az „ország lovasai”-t az új főkapitány, Káldy Ferenc (a korábbi főkapitány fia) és egy hadnagy mellé osztották be, utánuk következtek a már ismert hadnagyságok vitézei, 7 hadnagy parancsnoksága alatt.27 A teljesség kedvéért szólnunk kell az országos tisztséget viselő főurak gyalogságának szervezetéről is. A dunántúli főkapitány hajdúit a lovasság szálláshelyeihez közel: Körmenden, Csákányban és Szentpéteren 7 vajdaságba sorolva helyezték el. Mindegyik élén 1 vajda és 1 vieevajda állott, akik mellé 1—1 zászlótartót, dobost, inast, 5—6 közlegényt és 4 tizedest rendeltek közvetlenül. Az utóbbiak parancsnoksága alá 9—9 gyalogos tartozott.28 A vajdaságok katonai erejét egy különálló egység növelte, amelynek 100 főnyi legénységét az „ország gyalogjaidnak nevezték.29 A Batthyányiakéval csaknem azonos volt Esterházy Miklós nádor 7 vajdaságának szervezete. Valamennyi élén vajda állott — vicevajdát itt nem találunk —, aki mellett 1 zászlótartó, 1 dobos és 1 inas, valamint 7 gyalogos teljesített szolgálatot. Az egységek katonáit 5—5 tizedbe sorolták, élükön tizedesekkel, akik 9—9 fővel rendelkeztek. A vajdaságok mellett ugyancsak külön szervezeti egységet alkotott a „kék gyalogok” csapata 1 hadnagy vezetésével, aki mellett 1 zászlótartót, 1 dobost és 7 gyalogost talá126