Lénárt Andor: Az egri vár feltárásának története 1949-ig - Studia Agriensis 2. (Eger, 1982)
Függelék - Az egri vár kerámiai műhelyéről (1932-1945)
A várfeltárás történetének elejétől kezdve akadályozó tényezője a várdomb rendezetlen, zavaros, kuszáit tulajdon eloszlása. A Kálvária- domb a stációkkal az érsekségé. Az utak gondozása, világítása a város feladata. A kazamatarendszer ügyeiben a föld alatt a Várásatási Bizottság szabadon intézkedett. De ha kilépett a föld alól a föld feletti területre, az már részben a kincstáré volt, és attól, vagy az érsektől kellett engedélyt kérnie a munkára. így a székesegyház romterülete is az érseké volt. — Az omladozó falak miatt viszont a városhoz panaszkod- - tak. A falakon kívüli terület a falakig felnyúló fundusokkal magán- terület volt. Közvetlen a falak tövének tulajdona tisztázatlan. E zavaros helyzet részbeni tisztázására szolgált többek között az a szerződés, melyet 1934-ben a város polgármestere, Trak Géza és a honvédkincstár képviseletében Vámos Béla tábornok írt alá. A szerződés megjelölt célja: a kerámiai műhely számára használt, a kincstári területen levő terület és helyiségek bérletének tisztázása, rendezése volt. A műhely és raktára u. i. (a kazamata-alagút) a falak azon része alatt húzódott, ahol a kaszárnya raktárai és istállói voltak fent. A bérleti szerződést az alábbi feltételek mellett kötötték meg: 1. A kincstár bérbe adta a városnak a kizárólagos tulajdonában volt, az egri 651. sz. telekkönyvi betétben 5295/1. hrsz. alatt felvett 200 négyszögöl nagyságú ingatlanrészt, kerámiai műhely céljára; a várásatásokkal kapcsolatos háziipari emléktárgyak előállítására, 1933. január 1-től 1943. évi december 31-ig terjedő időre. A bérbevevő város az „úri- jog elismerése fejében” évente egy aranypengő bért fizet, előzetesen, minden év január 5-ig a honvédelmi minisztérium 109.902. számú csapat bevételi csekkszámla javára. A kincstár a bér megállapítsánál azt vette figyelembe, hogy a kerámiai műhely jövedelmét az egri vár ásatási költségeire fogják fordítani. — Ha azonban az ásatásokat befejezték, vagy más ok miatt a műhely jövedelmét nem az eredeti kutatási célra fordítják, a kincstár fenntartja magának a jogot, hogy az évi bérösszeget belátása szerint megfelelően emelje, illetőleg a várossal erről új szerződéses megállapodást kössön. Annak megállapítása, hogy az ásatásokat befejezték-e, vagy a műhely jövedelmét nem a szóban forgó kulturális célra fordítják, a honvédelmi minisztérium hivatott „közegeinek jelentése alapján” történik. Ezért a szerződés szerint „a honvédelmi igazgatás a városi közegekkel karöltve jogosult a mindenkor folyó munkálatokat ellenőrizni, illetve az ügyvitelére betekintést szerezni”. 2. A bérbevevő kötelezettséget vállal, hogy az említett területet bekeríti, és az építményeket karbantartja. 3. A szerződéssel kapcsolatos illetékeket, valamint a műhely után kivetett adót és a közüzemi díjakat a bérbevevő fizeti. 4. A területen épített épületek minden térítés nélkül azonnal a honvédkincstár tulajdonába mennek át. Ezeket a szerződés lejárta után a kincstár bérbevevő költségére eltávolíttathatja. A bérleti jog harmadik személyre való átruházása csak a kincstár előzetes hozzájárulásával lehetséges. 137
