Lénárt Andor: Az egri vár feltárásának története 1949-ig - Studia Agriensis 2. (Eger, 1982)
A várfeltárás harmadik időszaka
szerint a múzeumi igényeiknek megfelelően kezdték meg átalakítani.10'1' Az 1934. évről szóló jelentés gazdagabb az előzőknél. A bevételek forrása szélesebb és változatosabb a korábbinál. Az egri székesfőkáptalan kölcsöne (1929) 1000— P Csekó Gábor nagyprépost kölcsöne 1000— P A M. Kir. Földtani Intézet hozzájárulása 2000—- P Téli jegybevétel 289,20 P Nyári jegybevétel 4813,01 P Eger város ásatási segélye (1933) 300— P Eger város ásatási segélye (1934) 60 — P Törökkert vendéglő bér- és bérhátralók törlesztése 330 — P Boreladásból 242,92 P Levelezőlap-eladásból 6,60 P Kerámiaműhely bevételei 932,72 P Összesen: 11 505,35 P Abban a levélben, melyben a fenti összegről az elszámolást a csatolt 179 db nyugtával a polgármesterhez küldte Pálosi dr., s annak felülvizsgálását és jóváhagyását kérte, szokatlan módon azt is írta, hogy: „Egyben kérem Nagyságos Polgármester Urat, szíveskedjék a várbevételek kezelése alól felmenteni, és azzal a város Idegenforgalmi Hivatalát megbízni.” Nem derült ki bizonyossággal, hogy ki, illetve mi a hirtelen kérés oka. A levélben további felvilágosítást adott a folyamatban levő elszámolási problémákról. így: az ásatások számára a Műemlékek Országos Felügyelőségének kb. 100 pengő áll rend elkezdésére. Közölte, hogy kisebb kiadások kiegyenlítésére 80 pengőt befizetett az Idegenforgalmi Hivatalhoz. Ugyanakkor kérte a hivataltól, hogy a tavaszi jegybevételből javára mutatkozó 110,50 pengőt utalja ki számára. Kérte, hogy a Fakereskedelmi Vállalat fizetetten (1934. november 30-án kelt) számláját is egyenlítsék ki. Az elszámolást jóváhagyás után, és annak 1932. évi nyugtáit juttassák vissza hozzá, „mivel a végösz- szegben helyesbítés történt”. (Vagy a Műemlékek Országos Bizottsága, vagy az Idegenforgalmi Hivatal tevékenysége, vagy a számvevőség eljárása sérthette az anyagi ellenszolgáltatás nél89
