Lénárt Andor: Az egri vár feltárásának története 1949-ig - Studia Agriensis 2. (Eger, 1982)

A vár tervszerű és szervezett feltárása 1925 és 1932 között - Gazdasági válság - az ásatás (feltárás) válsága

álló anyagi eszközök keretén belül, hogy a várható javulás esetén készen álljunk az ismételten meginduló nagyobb mérvű idegenforgalom lebonyolítására.” így fogalmazott az 1932. január 30-án megtartott városi képviselő-testületi ülésen a polgármester.9'1

De akik elkezdték az ásatást, most sem nyugodtak. Bármennyire is kilátástalannak látszott anyagi helyzetük, bíztak, hogy kilábalnak a hullámvölgyből, s folytatni fogják a szép eredményt felmutató munkát. Pénzt kellett szerezni mindenáron. S szereztek. Igaz, hogy egyelőre csak annyit, hogy nem kellett bezárniok a kazamatát a látogatók előtt. A fenntartásra, a biztonságra a maguk ötletével, a maguk erejéből előteremtették a szükséges összeget.

Bort mértek a kazamatalejáróban. Drága volt az üveg? Cserépkorsókat készíttettek. Kerámiamühelyt állítottak fel. Kis, egyiptomi formájú amforákba töltötték a bort. Később a törvényesen is bejegyzett, jóváhagyott kerámiaműhely termékei jól jövedelmeztek. Ignácz Sándor gondnok közreműködésével lassan rendbejöttek a kazamaták anyagi viszonyai. Egy percre sem zárt be a kazamata!

Pataki Vidor tudományos kutatásaival volt elfoglalva. Pálosi Ervint lekötötte professzori munkája.

A Várásatási Bizottsághoz befutott pénz elegendő volt, hogy a templom feltárt romfalait befedjék vékony betonlappal, beültessék fehér virággal, s a romkert köré kerítést állítsanak. De a kazamaták látványossága is elegendő volt, hogy a gazdasági konszolidálással együtt nőjön a vendégek száma. S a látogatók jöttek, filléres vonattal Budapestről, Pécsről, Debrecenből. Iskolák ide vezették osztálykirándulásaikat. Nőtt a látogatók száma, nőtt az állandó kazamatavezetőké is. Tisztázódtak Pataki Vidor dr. levéltári kutatási eredményeként a vár történetének korai és az 1552 utáni mozzanatai is.

De új feltárásokra a kazamatákban már nem került sor.