Lénárt Andor: Az egri vár feltárásának története 1949-ig - Studia Agriensis 2. (Eger, 1982)
A vár tervszerű és szervezett feltárása 1925 és 1932 között - A közvélemény támogatása, társadalmi összefogás
„Hermann Miksa kereskedelemügyi miniszter, aki néhány nap óta Mónosbélen nyaral, Szabó Antal kormányíőtanácsos, uradalmi főintéző meghívására tegnap délután 5 órakor a feleségével és fiával együtt Egerbe jött, hogy megtekintse a várbeli ásatásokat és a kazamatákat. A miniszter, akit Pálosi Ervin dr. kalauzolt, hosszabb időt töltött a várban. Apróra megtekintette a földalatti védelmi rendszert, azután az ásatások mozzanatai iránt érdeklődött. Dr. Pálosi részletesen tájékoztatta a minisztert a munka menetéről, hangsúlyozva az egyetlen akadályt képező szűkös pénzügyi korlátokat, amelyek minduntalan félbeszakítják az Európa szerte ritka várrom teljes feltárását. Hermann miniszter a legőszintébb csodálat hangján nyilatkozott az egri várról, s kijelentette, hogy erősen reméli a pénzügyi akadályok mielőbbi elhárítását. Egerről azt mondta a miniszter: Eger oly bámulatosan szép város, amely ha útjait rendbehozatja és gondosan parkosít, párját ritkítja Magyarországon.” Ugyanezen a napon történt meg a kereskedelemügyi miniszter hozzájárulásával épített iparvágány műtanrendőri bejárása. — A kifogástalannak talált vonalat átadták a forgalomnak. A vasúti és hajózási főfelügyelőségtől dr. Ősz Lajos főfelügyelő, a miskolci MÁV üzlevezetőség részéről Blum Mór és Kapus János felügyelők, s az egri osztálymérnökségtől Tamáskovich Zoltán felügyelő, továbbá az ásatások vezetője, Pálosi Ervin dr. voltak jelen.® „Hogyan lehet a kazamatákat megtekinteni?” — kérdezi és válaszolja meg az Eger július 17-én. „A város egyik legnagyobb vonzóereje az egri vár alatt elterülő folyosórendszer... A munkálatok állandóan folynak és eddig már egy kilométer (!) hosszúságban járhatók a szerteágazó kazamaták, mindenütt kényelmes módon, villanyvilágítás mellett. A városunkban megforduló, érdeklődő idegen azonban eddig csak hosszas kérdezősködés után sikerült lejutniok, mivel nem tudták, hol van a kazamaták kulcsa. Sőt nemcsak az idegenek, hanem még az egriek sem voltak ezzel tisztában. Pálosi dr. most olyan értelemben intézkedett, hogy vasár és ünnepnapokon délelőtt 7—12-ig és délután fél kettőtől fél hétig egy őr várja a lejutni kívánókat a Sötét-kapunál. Hétköznapokon mindig dolgoznak munkások a kálvária dombnál, akiktől Piffkó Lajos munkavezető után kell érdeklődni, aki egyszersmind 3 kazamaták kalauza is. A belépődíj felnőtteknek ötven, gyermekeknek húsz fillér. — A földalatti folyosók fél óra alatt bejárhatók.”68 „Teljes erővel folynak az ásatások az egri várban. Naponta öt vagon földet szállítanak el az ásatásokról.” Újra csak az Eger című napilap tudósított augusztus 4-én.
