Lénárt Andor: Az egri vár feltárásának története 1949-ig - Studia Agriensis 2. (Eger, 1982)
A vár tervszerű és szervezett feltárása 1925 és 1932 között - A közvélemény támogatása, társadalmi összefogás
zóközönsággel naponta találkoztak, hívják fel vendégeik figyelmét Eger városának érdekességeire, s arra, hogy érdemes a várost meglátogatniuk. Hasznosnak tartotta az IBUSZ vezetősége, hogy arra alkalmas időben a főváros nagyobb szállodáinak portásait az egri Városi Idegenforgalmi Hivatal hívja meg a városba, s mutassa be annak nevezetességeit, látnivalóit. — A ,,3 nap a magyar Felvidéken” címen kibocsátott kombináltszelvényes jegy füzetet úgy jelentették meg, hogy az első tartózkodási állomás, szállás Egerben legyen.0’' Miután a pénzügyi segítség lehetővé tette, a város és a sajtó közvéleményének biztató támogatásával meggyorsult a Pálosi dr. által korábban már ismertetett ásatási elgondolás megvalósítása. A tudományos megalapozottság, a Műemléki Országos Bizottság szakmai segítsége magabiztossá tette az egyre inkább már idegenforgalmi látogatottságú és jelentőségű feltáró munkát. Az Egri Népújság tovább is figyelemmel kísérte a tervek végrehajtását „Kiássák az egri vár Szent János székesegyházát. — A kazamaták földjével töltik fel a vasútállomást. Elkészült az ásatásokhoz szükséges új vasúti iparvágány.” Ilyen címekkel tudósított 1929. július 13-iki keltezéssel az újság a következőkről. „Az egri vár feltárási munkálatai egyre előrehaladottabb mederben, fokozott erővel folynak. Egymásután kerülnek napfényre a régi romok. Ásók, csákányok döngetik a kőkemény rögöt, mely sziklakeményen öleli magába évszázadok patinás kincsét, Eger ellövendő hírének legbiztosabb alapját. A Műemlékek Országos Bizottsága elküldte megbízottját, hogy a nemzet szempontjából is oly nagyfontosságú érték egyetlen köve, egyetlen szépsége se sikkadjon el. Möller professzor műegyetemi tanár Pálosi Ervin doktorral napok óta kora reggeltől késő estig a várfalak között dolgozik a hatalmas munkán. Legfontosabb feladat a várbeli székesegyház alapzatának feltárása. A régi helyi hagyományok szerint Szent István király maga intézte az egri püspökség székesegyházának építését. Az ő korára valló templomnak azonban eddig kézzelfogható nyoma nem akadt. A XII. századból már van emlékünk. A Szent János evangélistáról nevezett középkori székesegyház számos faragott köve az árpád házi királyok korából, ennek a századnak az emléke. 61
