Lénárt Andor: Az egri vár feltárásának története 1949-ig - Studia Agriensis 2. (Eger, 1982)
A vár tervszerű és szervezett feltárása 1925 és 1932 között - A Bebek-bástya
használni, munkájukkal csak az adott, a látható folyosókat tárták fel. Arra törekedtek, hogy minél többet és minél gyorsabban tudjanak a látogatók elé tárni. — Hiányzott az előkészítettség, a tervszerűség. De dolgoztak. A kezdeti időben a város tanácsa még nem ismerte fel a feltárható, illetve a feltárt folyosórendszer idegenforgalmi jelentőségét. Az 1926. esztendő második fele már kevésbé látványosan, csendesebb munkával folyt. A városi tanácstól kapott 1 300 000 korona (400—500 pengő), majd 1927-től 1000 pengő támogatást használták fel elsősorban az előző évben feltárt folyosók, termek járhatósága és biztonsága érdekében. Üj munka a Be- bek-bástyán folyt. A Bebek-bástya A munka előrehaladását a továbbiakban Pálosi és a városi tanács levelezéséből, és ezzel párhuzamosan az Egri Népújság tudósításaiból tudjuk nyomon követni. 1926. július 16-án kérte Pálosi a tanácstól, hogy az egri vár restaurálására a folyó évre „egy további segélyt utalványozni méltóztassék.” Ezt azért kérte, mert a katonai állomásparancsnok által rendelkezésre bocsátott tizenkét honvéd tíz napon át előkészítette a terepet a Bebek-bástya feltárására, amely most már megindítható lenne. — Ebben a levelében azt is jelentette, hogy a munkákkal kapcsolatban újabb tíz méter, útszakaszt sikerült feltölteni.27 A városi tanács Pálosi e kérésére az egri vár restaurálására az előre nem látott kiadások terhére számvevői ellenjegyzés mellett 3 000 000 korona segélyt utalt ki, s utasította a közpénztárt, hogy azt az összeget dr. Pálosi Ervin jogtanár bélyeg- telen elismervényére fizesse ki.28 A helyi sajtó gyakran foglalkozott a feltáráson kívül a várral kapcsolatos „szenzációs” eseményekkel is. „A várfalról lezuhant és szörnyethalt egy egri diák.”29 „Csaknem ezer esztendősnek mondják azt a dorong-utat, amit a munkások az Alma35
