Lénárt Andor: Az egri vár feltárásának története 1949-ig - Studia Agriensis 2. (Eger, 1982)

A felszabadulást követő évek eseményei a várban

3. Kaszárnyaterem: Szent János székesegyház maradványaival.

4. Emeleti laktanyaterem: 14 tárlóban különböző típusú réz-, vas- és cseréptárgyak. 5 tárló csont és koponya. 2 tárló mesterjegy-lenyo- mat. 3 tárló vasanyag. 1 csontváz. 1 db törött sírkamra-fedőlap maradványai.

5. Emeleti kaszárnyaterem: 10 db török sírkő, 6 db falitárló mécsesekkel, korsókkal, fazekakkal, 7 db falitárló pipákkal, 27 db tárló cseréptöredékekkel, 1 db falitárló, 6 db nem ép állapotú korsóval, 1 kamra csont, 18 db tárló cserepekkel, csempékkel, pipákkal és egyéb töredékekkel, 5 db tárlóban ágyúgolyó-gyűjtemény, 1 db vörösfenyő vízvezetékcső, 5 db tárló cseréptöredékkel, 3 db tárló freskómaradvá- nyos faltöred ékkel, 2 db üvegmaradványokkal, 1 db tárló bronz- és vastöredékekkel, 1 db mellvért.

6. 1 db faszerkezetű, emeleti termeket összekötő folyosó.

7. Emeleti ágyúterem: 3 db malomkő, 1 db ágyúcső a XIX. század elejéről.

8. Földszinti ágyúterem: 1 db ágyú a XVI. század derekáról, 1 garmada ágyúgolyó.

9. A fenti teremből kivezető folyosó építkezési faanyaggal.

10. Három bástyaösszekötő folyosó.

11. Az összes termekben és folyosókon villanyvezeték és ezek tartozékai.

12. A Szent János székesegyház és egyéb épületek maradványai.

13. A vár belső területe.

14. 1 db pirosköves aranygyűrű.

15. 1 db törött arany brosstű.

16. 4 db aranypénz.

17. 361 db közép- és újkori pénz és pénztöredék.

Befejezésül leszögezte a jegyzőkönyv, hogy a Sötét-kapu

eleje, mintegy 10—14 méter, az egri érsekség tulajdona. Ennek folytatása a honvédkincstáré. A két kaszárnyaterem az érsekségé; míg a többi benti terület ismét a katonai kincstáré. A külterület birtoklása a honvédkincstár és az érsekség között oszlik meg. Ugyanez vonatkozik az ásatások területére is.180

A Várásatási Bizottság gyakorlatilag is megszűnt. A bemutatható vár területének gondozását a Dobó István Vármúzeum elődje, a Heves Egri Múzeum vette át.

A feltáró munkák több mint másfél évtizedig szüneteltek. Amikor a katonai kincstár 1957-ben átadta a vár egész területét a múzeumnak, csak akkor kezdődhetett meg a feltárás új, nagy szakasza. Ennek irányítását a Műemlékek Országos Bizottsága jogutódja, az Országos Műemléki Felügyelőség munkatársai végzik.

126