Lénárt Andor: Az egri vár feltárásának története 1949-ig - Studia Agriensis 2. (Eger, 1982)

A felszabadulást követő évek eseményei a várban

3. Kaszárnyaterem: Szent János székesegyház maradványaival. 4. Emeleti laktanyaterem: 14 tárlóban különböző típusú réz-, vas- és cseréptárgyak. 5 tárló csont és koponya. 2 tárló mesterjegy-lenyo- mat. 3 tárló vasanyag. 1 csontváz. 1 db törött sírkamra-fedőlap marad­ványai. 5. Emeleti kaszárnyaterem: 10 db török sírkő, 6 db falitárló mé­csesekkel, korsókkal, fazekakkal, 7 db falitárló pipákkal, 27 db tárló cseréptöredékekkel, 1 db falitárló, 6 db nem ép állapotú korsóval, 1 kamra csont, 18 db tárló cserepekkel, csempékkel, pipákkal és egyéb töredékekkel, 5 db tárlóban ágyúgolyó-gyűjtemény, 1 db vörösfenyő vízvezetékcső, 5 db tárló cseréptöredékkel, 3 db tárló freskómaradvá- nyos faltöred ékkel, 2 db üvegmaradványokkal, 1 db tárló bronz- és vas­töredékekkel, 1 db mellvért. 6. 1 db faszerkezetű, emeleti termeket összekötő folyosó. 7. Emeleti ágyúterem: 3 db malomkő, 1 db ágyúcső a XIX. század elejéről. 8. Földszinti ágyúterem: 1 db ágyú a XVI. század derekáról, 1 gar­mada ágyúgolyó. 9. A fenti teremből kivezető folyosó építkezési faanyaggal. 10. Három bástyaösszekötő folyosó. 11. Az összes termekben és folyosókon villanyvezeték és ezek tar­tozékai. 12. A Szent János székesegyház és egyéb épületek maradványai. 13. A vár belső területe. 14. 1 db pirosköves aranygyűrű. 15. 1 db törött arany brosstű. 16. 4 db aranypénz. 17. 361 db közép- és újkori pénz és pénztöredék. Befejezésül leszögezte a jegyzőkönyv, hogy a Sötét-kapu eleje, mintegy 10—14 méter, az egri érsekség tulajdona. Ennek folytatása a honvédkincstáré. A két kaszárnyaterem az érsek­ségé; míg a többi benti terület ismét a katonai kincstáré. A külterület birtoklása a honvédkincstár és az érsekség között oszlik meg. Ugyanez vonatkozik az ásatások területére is.180 A Várásatási Bizottság gyakorlatilag is megszűnt. A be­mutatható vár területének gondozását a Dobó István Vármúze­um elődje, a Heves Egri Múzeum vette át. A feltáró munkák több mint másfél évtizedig szüneteltek. Amikor a katonai kincstár 1957-ben átadta a vár egész területét a múzeumnak, csak akkor kezdődhetett meg a feltárás új, nagy szakasza. Ennek irányítását a Műemlékek Országos Bizottsága jogutódja, az Országos Műemléki Felügyelőség munkatársai végzik. 126

Next

/
Thumbnails
Contents