Lénárt Andor: Az egri vár feltárásának története 1949-ig - Studia Agriensis 2. (Eger, 1982)
A várfeltárás harmadik időszaka - Növekvő szakmai és társadalmi érdeklődés
sága Elnökségére lesz hátrányos, hanem Eger városára is, „mert a város elsőrendű érdeke, hogy az egri vár történeti értékei mind felkutattassanak, hogy azáltal a város idegenforgalmát növelni tudjuk”. Kérte a polgármester, hogy a fenti körülményeket vegyék figyelembe, utasítsák Lux Kálmánt, hogy a pénz felhasználására az ínségmunkásokkal elvégzendő feladatokat jelölje ki.114 A vár bevételei egyébként 1935-ben: jegyekből 4967 — P a kerámiaműhelyből 1693,73 P a Törökkert béréből 1936. okt. 30-ig 105— P az Eszmei Jóléti Szövetségtől 5 — P összesen: 6770,73 P Pálosi dr. 207 db, majd további 16 nyugtával számolt el az összesen 6873,76 pengő kiadásról. Kérte, hogy az általa előlegezett 1098 pengőt írják javára, hogy ezt a következő évi bevételekből kompenzálhassa.115 A fenti elszámolást a főszámvevő helyesnek találta. Az elszámolásban most sem szerepelt a városi ínségmunkások által végzett munka ellenértéke. Ezt változatlanul nem az Ásatási Bizottság számolta el. Az 1936-os évet 14 342 P 95 fillér bevétellel, 14 534 P 51 fillér kiadással, 191 P 56 fillér túlkiadással zárták.116 Az 1935. február 1-től eladott jegyek értéke 9984 pengő. A kerámiaműhely bevétele 1935. január 17-től 1937. június 10-ig 3688,95 P. A Törökkert bérletbevételéből 465 P. A Szegénygondozó Hivatal szövőműhelye részére korábban kamatmentes kölcsönt vett fel a Várásatási Bizottságtól. Ennek visz- szafizetése 400 P. Ezekből tevődött össze a 14 342,95 pengős ösz- szes bevétel.117 1936 tavaszán Hóman Bálint kultuszminiszter Egerbe látogatott. Vendéglátói természetesen felvitték a várba, és bemutatták neki a várfeltárás eddigi eredményeit. A látottak hatása 99
