Csiffáry Gergely: Egri céhemlékek - Studia Agriensis 1. (Eger, 1982)

Céhzászlók

82. kép

nem vevő népi kultusz szinopszisa. A kép hátoldalán egy tipikus barokk Szentháromság-kompozíciót ábrázoltak.318

Szent Vidnefc, mint a 14 segítő szent egyikének kultusza hazánkban is élt a középkorban és a barokk időkben egyaránt. A Diocletianus császár’ alatt mártírhalált halt szentet, mint ifjút ábrázolják egy üstben állva, mert kínzói forró olajba mártották. Vid közép-európai, így hazai tiszteletének új ösztönzéseket ad a prágai Szent Vid székesegyháznak IV. Károly császártól szerzett ereklyéje (1355), amely a hagyomány szerint a vértanú feje.

Videt (Vitus) a vitis, azaz latinul szőlőtő szóval rokoncsengése miatt itt-ott a szőlőmívesek is tisztelték. Napja (június 15.). ugyanis közel esik a szőlő fejlődésének döntő szakaszához, mint Orbáné, Medárdé, Antalé.319

129