Csiffáry Gergely: Egri céhemlékek - Studia Agriensis 1. (Eger, 1982)
Cégérek
CÉGÉREK A cégér szó német eredetű: „Zeiger” — magyarul „mutatót” jelent. Magyar kifejezésként legkorábban a XV. században fordul elő. A cégér az ipari vagy kereskedelmi tevékenységnek a műhely vagy bolt ajtaja fölé szerelt jelvénye, cégtábla esetén felirata. Fontos szerepük volt a mesterműhelyeket, kereskedőboltokat jelölő cégéreknek. Az ó- és középkorban arra szolgált, hogy az írni-olvasni nem tudó emberek felismerjék a kézműves műhelyét, a kereskedő üzletét, árusítási helyét. A középkorban — a kézműipar differenciálódása következtében — minden szakmának kialakult a jellegzetes készítményét vagy szerszámát ábrázoló cégére. Így például a csizmadiák a csizmát, a lakatosok jókora kulcsot, a bodnárok hordót, a szabók ollót, a pékek hatalmas perecet, a borbélyok réztányért akasztottak ki cégérül. A cégérek tájékoztatták a lakosságot, felhívták a figyelmet, s egyben igazolták, hogy a céhes mesterek a szakmát jogosan művelik. A céhek szabályzata szerint a felszabadult mester egyik joga volt a cégér kiakasztása. A XIX. század első felében nagy divatja volt a különféle cégéreknek. A kapitalista versenyben a szimbolikus jelentésű cégéreket felváltották a hivalkodó, reklámozó cégtáblák.231 A borkimérést általában tölgy-, fenyő-, babér- vagy borostyánág, illetve koszorú hirdette. Ezek mindegyike csak időszaki kimérést (ill. ilyen jogot) jelölt. Akkor lógott kint a cégér, amikor az illető mérhette a sört vagy a bort.232 Egerben ilyen kimérés volt az egykori Törökfő (Vörösmarty és Rózsa Károly utca sarkán). Itt egy közel 80 cm hosszú, seprűszerűen összekötött, lemezzel átfogott gyaluforgácsköteg volt kitéve.233 Ahol a vendégfogadó intézménye állandósult és szeszes italt egész évben lehetett mérni, a fogadók cégérnek címerképet, címerül általában állatot festettek. Mindig azt az állatot, melyről a fogadót elnevezték. így keletkezett például: az Arany Sas, a Fehér Ló stb. vendéglők elnevezése.234 Ilyenfajta állatalakos cégér volt Egerben a XIX. században meglevő ún. Veres ■ 86