Csiffáry Gergely: Egri céhemlékek - Studia Agriensis 1. (Eger, 1982)

Mesterremekek

Oberfrank Antal 1808-ban készítette találmányát, az ún. szőlődarálót, amit szőlőmalomnak is neveztek. A szőlődaráló az egri szőlőfeldolgozás sajátos és rövid idő alatt igen elterjedt eszköze lett. Ma is használják, sőt van villamos erőgéppel hajtott változata is. A feltaláló az 1838 előtti évékben halt meg.216 Az előzőekből kitűnik, hogy az idős Oberfrank Antal 1832-ben aligha készíthette a székesegyházmodellt remekként.

Joó János több szakmában képzett és járatos ember volt, így egyszerre építész, lakatos, esztergályos, de különösen az építésben és az asztalosmesterségben volt otthon. Az asztalosságot annyira kitanulta, hogy magát az egri céhbe is felvétette.217

Joó készíti el a székesegyházról az építkezést népszerűsítő rajzokat is, és a „Planum et Prospectus Metrop. Ecclésiae Ag- riensis” című metszetsorozatot, mely alapján Gogh János asztaloslegény elkészíti a székesegyház famodelljét remekként.218

Az asztalosremek nem szerepelt mint céhes tárgy, ill. mesterremek A magyarországi céhes kézműipar forrásanyagának kataszterében.

Fazekas céhremek (46. kép)

A magyar paraszti konyha felszerelésében a fazék igen nagy szerepet játszott mindaddig, míg a zománcozott fémedények ki nem szorították. Változatos formáikat a száj, a fenék és a test hajtásának egymáshoz való méretaránya adja. Vidékenként más és más formák voltak kedveltek. Készítésükkel minden fazekasműhely foglalkozott, mivel az állandó használat miatt sok pusztult belőlük, és így nagy volt a kereslet. A fazekakat legtöbbször csak belülről mázazták, esetenként még a szájnyílás alatt egy darabon. Nagyon kevés díszített fazekat készítettek és ezek az ún. lakodalmas fazekak, amelyek nem is főzéshez, hanem csak tálaláshoz készültek, s ezért csak a módosabbak konyhaedényei voltak.219

A gyűjteményünkben őrzött tárgy a gömöri lakodalmas fazék formáját követi. Gyurkó Zsuzsanna részére készült 1820- ban, s a felirata is lakodalmi célú használatra utal.

82