Csiffáry Gergely: Egri céhemlékek - Studia Agriensis 1. (Eger, 1982)

Céhládák

40. kép már idegenből szerezték be. A XVIII. században Egerben és környékén működtek ún. kallómalmok, ahol a szűrposztót csap­ták. A XIX. század derekán a gyöngyösi kallókból is lehetett hozni posztót, a XX. század elején az erdélyi Brassóból, s a felvidéki Klenócról szállították az anyagot. A XIX. században igen fellendült a szűrszabó ipar, főként az 1860-as években, amikor a szűrposztó az úri osztály körében is elterjedt. A szűrszabók csak műhellyel és raktárral rendelkeztek Egerben is, boltjuk nem volt. Aki venni akart, vagy háznál vagy vásárokon jutott hozzá. Az egri szűrszabók cégére desz­kából formált, festett cifraszűr alakú cégér volt.11’7 Az egri szűrszabók kazettás, feliratos ládáját, a ládafelirat tanúsága szerint, 1845. március 10-én újították meg. Szerin­tünk a láda 1775 körül készülhetett. A feliratban szereplő funk­ciók (Bejáró, Dékán) azt bizonyítják, hogy a láda a szűrszabó legénytársaságé volt. Az egri szűrszabó legények ládája 1952-ben Egerből került elő Galassy Lajos gyűjtése során. A ládát Kuczora Ferenc (Eger) 73

Next

/
Thumbnails
Contents