Csiffáry Gergely: Egri céhemlékek - Studia Agriensis 1. (Eger, 1982)
Céhládák
A céhládát egyéb beírások szerint 1942-ig használták a csizmadiák, és 1949. október 11-én — az Egeri Ipartestület ajándékaként — került az egri Dobó István Múzeumba.168 A ládában szereplő újkori eredetű beírások azért is érdekesek, mert a céh illegális — 1872 utáni — működésére is adatokat hoz. A ládát évtizedekkel az ipartörvény megszületése után is használták. Erről a csizmadia céhládáról rövid leírásunk van 1934-ből: „ . . . Berakott diófa láda, csinos és értékes emlék, de semmi különösebb dísz nincs rajta.”169 Valóban berakás van a tetején, egyszerű diagonális (átlós) vonal. Az anyag, a ládaalak, a dí- szí tétlenség, valamint a legény társasági vezető funkciók említése miatt (Bejáró, Atyamester, Dékány) az egri csizmadialegények XIX. század eleji ládájának tartjuk.170 E ládát ismeretlenként közli a céhkataszter.171 Az egri kalaposok céhládája (34—35. kép) Az egri kalaposoknak a XVIII. század végéig nem volt önálló céhszervezete. 1782 végén kísérletet tettek a céhük megalakítására. A püspök rendelkezése szerint a felállítandó céh artikulusait be kellett mutatniuk a városi tanácsnak, hogy az véleményét írásban megküldje az úriszékhez. Még 1797-ben sincs meg a szabadalomlevelük. Ezt pótlandó, a mesterek egymás közt olyan egyezségre jutottak — s ezt írásban is lefektették —, mely megfelelt a jóváhagyott és engedélyezett céhszabályzatuknak. Az egri kalaposok céhládája felirat nélküli, kazettás, tetején konytetős záródású, dupla fenekű tárgy. A láda mind ez ideig azonosítatlan volt a gyűjteményben. Restaurálása még nem történt meg. A ládát két körülményre alapozva tartjuk az egri kalaposok céhládájának. A céhláda elülső oldalán két kazettában piros-fehér-zöld színű, kopott, régi festés található. Ezenkívül a jobb szélső kazettában az utólagos átfestés alatt egy kalapos férfifej látható. A rajzot és figurát Szent Jakab ábrázolásának tartjuk. Szent Jakabról közismert, hogy a kalaposok védőszentül választották. A másik dolog, hogy a láda 65
