Csiffáry Gergely: Egri céhemlékek - Studia Agriensis 1. (Eger, 1982)

Céhládák

tése a pesti kőműveslegények, a pesti kőművesek és kőfaragók 1696-os, és a soproni kőműves-kőfaragók 1762-es céhládájának is.147

A láda kontytetejében van a pecsétrejtő. Ezenkívül a bodnárok ládája kettős fenékkel, rejtekajtóval és rejtekfiókokkal egészül ki. A láda legdíszesebb része a homlokzati oldal. Itt található a kádárok céhemblémája, ugyanaz, amit már a céhpecsétjüknél megismertünk. Középen a mesterség szerszámai (nyitott körző, kádársulyok és hajítófa), és közöttük a hordó, mint legjellemzőbb termék. A hordó két oldalán a védőszentek: Szent Medárd és Szent Orbán buxusfából faragott alakjai. A restauráláskor (1979) Szent Medárd domborműve sérült és hiányos volt, míg Szent Orbán teljesen hiányzott. Az utóbbi faragványt fényképek dokumentálják.148

Az egri bodnárok céhládáját a céhek megszüntetése után Vall Ferenc egri bodnármester a céh irataival, pecséttel együtt megvásárolta. Az 1930-as évek derekán a tárgyat még ő őrizte, és azokat a városi múzeumnak szánta.149 A felszabadulás után 1949 októberéig a bodnárok zárható céhládája hibátlan állapotban, 4 kulcsával még az egri polgármesteri irodában volt, hivatali dekorációként.150 Ez a céhláda 1949. október 14-én Eger város ajándékaként került végleges helyére, az egri Dobó István Múzeumba.151 Az egri kádárok céhládája megtalálható a céhkataszter kimutatásában.152

Az egri borbély céhláda (29—30. kép)

Az egri borbélyok megújított céhlevelüket 1765-ben kapták. Rézveretekkel díszített céhládájuk a XVIII—XIX. században készült. A láda 1962-ben vétel útján került az egri múzeumba. A céhláda legutolsó tulajdonosa Sütze Tivadar, eredetileg egri órásmester volt. A tárgyat a nagyapjától örökölte, aki egri borbélymester volt a céhes időkben.

A céhláda mind ez ideig azonosítás hiánya miatt nem szerepelt a céhkataszterben.

59