Csiffáry Gergely: Egri céhemlékek - Studia Agriensis 1. (Eger, 1982)

Céhládák

Egri ács, kőfaragó, kőműves céhláda (23—24. kép)

Az egri ács-, kőfaragó-, kőművescéhet 1702-ben alapították. Céhlevelüket 1703. február 7-én újították meg. A céh alapítói: Endres József, Strancz György, Preimer Ulrich és Gaus- ter Sebestyén ácsok, Prandl Péter kőfaragó, Nager Sebestyén, Sparber András és Steinperger András kőművesmesterek voltak.134

Az építőipari szakmák közös céhe, társulása kedvelt Magyarországon. Gyakori az ácsok, kőfaragók és kőművesek tár22. kép

sulása is. Az ácsok, kőfaragók és kőművesek a legkorábbi közös céhet 1650-ben Gyöngyösön, majd 1692-ben Kőszegen alapították.135 Hazánkban e három szakmának összesen 15 társult szervezetéről van tudomásunk.136

Az építőipari céhek ládáit általában a mesterség szerszámaival díszítették. Magyarország területéről — az egrin kívül — 29 darab céhládát és 3 darab legényládát ismerünk az építőipari céhektől. A céhládák zöme évszám nélküli. Anyagukat tekintve, 2 kivételével — mely fémből való — fából készültek. A ládák közül a legrégibb a pesti kőművesek és kőfaragók 1696-os évjelzésű céhládája.137

Az egri ács, kőfaragó, kőműves céhláda diófából készült, sima vonalú, évszám nélküli tárgy. A láda legjellemzőbb tulajdonsága, hogy 3 kulccsal működik. A ládakulcsok közül 1 mindig a céhmesternél, 1—1 pedig két öreg mesternél volt, akik közül az egyik mindig a céh jegyzője is volt egyben.138

54