Csiffáry Gergely: Egri céhemlékek - Studia Agriensis 1. (Eger, 1982)
A céhek lakomaedényei
közül úgyszólván a céhes élettel összefüggő cserepeket, és a boros- ill. pálinkásedényeket látták el feliratokkal. A tárgy a gyöngyös—pásztói kerámia jellegzetes stílusában készült. A gyöngyös—pásztói—egri fazekasok egységes stílusban dolgoztak és a környező falvakat látták el egyszerű díszítésű kerámiatárgyakkal. A fennmaradt és múzeumokban elérhető anyag szinte kivétel nélkül tálakból-tányérokból áll. Más forma alig maradt fenn, bár tudunk arról, hogy készítettek csuprokat és bögréket is. A gyöngyös—pásztói—egri csoport edényeinek alapszíne mindig fehér, sőt gyakorta ridegfehér. A díszítmények barna, vörös, zöld és kék színűek.118 A kerámia mintáit aprólékosan festett, stilizált virágmotívumokból válogatták a mesterek.119 A gyöngyös—pásztói—egri fazekasközpontból kikerült tárgyak ismeretében a boroskulacsnak külön érdekessége, hogy olyan ritka tárgytípust képvisel, melyről nem, vagy alig tud a kerámiával foglalkozó szakirodalom. A tárgy egyedi megrendelésre készült Kuczik Kálmán egri céhes csizmadiamester részére, feltételezhetően Egerben, a XIX. század második felében. 1950 szeptemberében került az államosított Érseki Líceum Múzeumából az egri Dobó István Múzeumba.120 E tárgy kimaradt A magyarországi céhes kézműipar forrásanyagának kataszteréből. Egri kalaposok céhserlege (20—21. kép) Az egri céhes anyag egy szép darabja a XIX. század elején készült, ezüstözött rézből való fedeles céhserleg, mely a kalaposok egri céhe felszerelésének volt a tartozéka. A serleg fedelén külön figyelmet érdemel egy öntött szobrocska, Szent Jakab alakjával, fején kalappal, bal kezében ziláló húrjával, jobb kezében csapófával.121 Ez a két szerszám volt a kalaposok hagyományos jelvénye. Szent Jakab volt az egri kalaposok céh- patrónusa. Szent Jakab apostol (ifjabb) Péter menekülése után a Palesztinái keresztények feje. 63 húsvétján a zsidók megkövezték, a legenda szerint egy takács a botjával veri agyon. Mint 47
