Csiffáry Gergely: Egri céhemlékek - Studia Agriensis 1. (Eger, 1982)

A céhek lakomaedényei

H. P. = HOLICKE PANSTVI (HOLICSI URADALOM) jelentésű lehet.100

Más kutató véleménye szerint Holicson a tömegesebb termelésre készült edények egyszerűbbek (csak egy színnel készültek: kék, lila, zöld). Ez utóbbiakat H. F. jeggyel jelezték.101

Szerintünk a korsón szereplő F. H. jegy a FABRIK HOL- LITSCHER = HOLICSI GYÁR megnevezésrövidítéssel magyarázható. A céhkorsón még ezen kívül szerepel a talpán egy festett S. R. jelzés, ami feltételezésünk szerint az edény készítője nevének rövidítését takarhatja.

Az kétségtelen, hogy az egri kalaposcéh korsója — az alkalmazott forma, technika és szín kivitelében — megegyezik a Holicson készült fajanszokkal. Az egri céhkorsó tökéletes analógiája az a XVIII. század második feléből származó, holi- csi készítésű céhkorsó, mely egy ismeretlen kádárcéh számára készült. A korsó céhes díszítményei közt szerepel: a hordó, bunkó, körző.102

A kerámiajegy, az egyező forma, díszítés és kivitel, valamint egy Holicson készült céhkorsó analógiája alapján joggal feltételezzük a tárgy holicsi eredetét. Eszerint az egri kalaposcéh korsója 1821-ben a manufaktúra késői korszakában készült (a fajanszgyár 1827-ben megszűnt), a megrendelők kívánsága szerint.

A kalapos céhkorsó az egri Taray család tulajdonából került ajándékozás útján az egri múzeumba.103 A Taray család régi egri kalaposdinasztia volt, így érthető, hogy a céhek megszűnését követően miért került a tárgy a tulajdonukba.

Ez az egri kalapos céhkorsó szerepelt a céhkataszter jegyzékében, de egri vonatkozás megjelölése nélkül.104 ‘

Bakabányai bányász céhkorsó (16—17. kép)

Magyarországon a XVI. század végével, az egész ország területén megindult az egyes nagy fazekasközpontok kialakulása. A Felvidéken két helyen, Gömörben és Bakabányán jött létre sajátos stílusváltozat. A Hont megyei Bakabányán a fa39