Csiffáry Gergely: Egri céhemlékek - Studia Agriensis 1. (Eger, 1982)

A céhek lakomaedényei

mészárosok:"1 céhbehívótábláján, mely a XIX. században készült és a nagyszebeni mészárosok 1703-ais tábláján.91

Egerben a mészárosoknak a török kiűzését követően (1687) még nincs önálló céhük. Egy 1690. április 28-i összeírásból tudjuk, hogy kik voltak akkor egri mészárosok. Köztük találjuk: Mészáros András, Mészáros György, Kostanszky János (Szomolnok), Eger János, Miskovics János, Fiderencz András, Schwai'tz Jakab, András (?) és Mészáros Miklós mestereket.92

Egy évtizeddel később néhányuk ott található a mészároscéh alapítói közt. Az egri mészároscéhet 1701-ben alapították, céhleveleiket 1701. május 5-éin újították meg. Az egri mészároscéh alapítói voltak: Mlinkó Mátyás, Mlinkó Mihály, Eger János, Fiderenc András, Skarcs Mátyás, Skarcs Jakab, Kostanszky János, Jancsovics András, Léván György, IIerez Miklós, Pulverini István, Mlinikó János.93

Bár az egri mészároscéhnek nagy múltja van, mégsincs konkrét adatunk rá, hogy a mészárosbokályokat Egerben használták volna.

A hazai kerámiával foglalkozó szakirodalom jellegzetes al- vinci (vinci) bokálytípusnak tartja ezeket a fehér ónmázas edényeket.9'’1 Korai darabjai minden valószínűség szerint a XVIII. századi népi habán munkák közé tartoznak.

A magyarországi céhes kézműipar forrásanyagának katasztere, az előbb ismertetett mészáros céh jelvény es bokályok közül csupán egyet vett számításba.95

Valamennyi közölt céhes bokály 1950 szeptemberében került az egri múzeumba az államosított egri Érseki Líceum Múzeumából. Sajnos, az Érseki Líceumba kerülésük útja, módja ismeretlen. Erre vonatkozó adattal nem rendelkezünk.96

Egri kalapos céhkorsó (15. kép)

A céhek felszereléséhez tartozó díszes cserépedény a boroskorsó, az ún. céhkorsó. E tárgyak szimbolizálták a tagság összetartozását, társas szellemét. A hazai céhes szakirodalomból ismerünk általánosan egy nagy méretű — gyakran 30 cinnél is magasabb — boroskorsó típust. E típus majdnem mind-