Csiffáry Gergely: Egri céhemlékek - Studia Agriensis 1. (Eger, 1982)

Céhbehívótáblák

Az egri szabók céhjelvénye (9. kép)

Ez az ezüstlemezből készült, pajzs alakú tárgy, vagy behívótábla, vagy egyéb célra készült céh jelvény külön típust képvisel.

Az áttört ezüsttárgyon nyitott körző, nyitott szabóolló és gombban végződő szabóár látható, nagy. szív fölött két kitárt szárnyú angyal között.02

A céh jelvényt provinciális barokk iparművészeti tárgynak tartjuk.

Azt, hogy az ezüstlemezes behívótáblát, ill. céhjelvényt melyik egri szabócéh használta, nem tudjuk pontosan. A rajta levő eszközök, különösképpen a körző utalhat akár a szűrszabók céhére is. A körző ui. a céh mestereinek fontos eszköze volt a rátétes darabok készítésekor.

Az egri szabócéh 1736-ból való privilégiumlevele 1. artiku- lusából tudjuk, hogy ez időben közös céhük volt a szűrszabóknak, a magyar és német szabóknak.63

Azt a tényt, hogy rokon szakmák esetében nem volt mindegy a vásárlók és megrendelők felé, hogy milyen cégért használnak az egyes szakmák, egy egri korabeli esetből is tudjuk. 1769. június 14-én az egri szűrszabók és az egri csapók közötti villongás miatt úgy döntöttek a város vezetői, hogy ezentúl a csapók cégére (címere) az olló, a rőf és egy darab szűrposztó, míg a szűrszabók cégére az olló és a rőf lett.64 Ezek szerint a behívó jelvényt akár az egri csapók is használhatták volna.

Rajtuk kívül az 1821-ben szabadalomlevelet szerzett egri honművészeti szabócéh is magáénak mondhatta volna.65 Egyébként az egri honművészeti szabócéh ezen a néven egyetlen volt az országban.66 Ezen kívül 1829-ben privilégiumot szerzett egri magyar szabócéh (sartor hungaricus) is készített bizonyára falusi megrendelésre terméket.

Ezekből kitűnik, hogy 4 egri céh is használhatta volna (az egri szűrszabók, egri csapók, egri honművészeti szabók és az egri magyar szabók) a behívótáblát, jelvényeik is egyezhettek. A fentiek ellenére hajiunk arra, hogy ez a behívójelvény az

27