Csiffáry Gergely: Egri céhemlékek - Studia Agriensis 1. (Eger, 1982)

Céhbehívótáblák

CÉHBEHlVÖTÁBLÁK

A céhbehívótábla a céhszervezet hatalmi jelvénye volt. A testület vezetője, a céhmester ennek a jelvénynek a körbe- küldésével hívta össze a tagokat.

A magyar nyelvű céhes szakirodalom éppen a funkciója miatt nevezi behívótáblának, ugyanakkor az iratokban és egykorú tárgyakon ilyen megnevezés nem szerepelt. Egyedül a miskolci egyesült céhben nevezték behívójelvényként, máshol bemondótábla a neve. Ott nevezték behívó jel vénynek vagy bemondótáblának, ahol e tárgyak írásos üzenet közvetítésére nem voltak alkalmasak, ahol nem szereltek rá szekrénykét a küldendő irat számára, hanem ehelyett a tábla hordozójának szóban kellett az üzenetet átadni. Gyakran tábla, vagy céh táblája elnevezést használtak rá a céhekben. Egerben és Debrecenben hirdetőtáblának is nevezték a behívótáblákat.

A céhtagokat több célból hívhatták egybe; először is a rendes, negyedéves, ún. „kántorgyűlésekre”, esetleg havi vagy heti gyűlésekre, amelyeken megtárgyalták a mesterek a közös ügyeket. Egyes üléseken érdemi döntéseket hoztak. A céhtagokat egybehívták választás esetén, vagy rendkívüli események miatt, például halálesetkor temetésre. Máskor ha egy céhtag rendkívüli ügyének megtárgyalására került sor, megfelelő taksa befizetése után — amit az egybehívó mester fizetett —, hívták össze a céhtagságot.51

A céhbehívótáblák használata a középkorba nyúlik vissza. Eredete egy tőről fakadt a királyi gyűrűkkel, pecsétekkel, királybírói idézőpecsétekkel, a törvénybehívó ércbilloggal, sőt a hadi mozgósításkor körülhordott, ún. véres karddal. Ezek mind jel vény funkciót töltöttek be. Minden esetben az igazolás tárgyi bizonyítékai voltak. A céhbehívó tábla esetében hordozója ezzel igazolta magát, hogy a céh dolgában, az elöljáró nevében ténykedik. A céhbehívótábla elindítója a céhmester vagy a főcéhmester volt.52

A behívótáblák igen változatos kivitelben készültek. Volt zsinórra fűzhető, nyakba akasztható, pajzs alakú, nyeles, ab23