Csiffáry Gergely: Egri céhemlékek - Studia Agriensis 1. (Eger, 1982)
Céhpecsétnyomók
táival letapossa, szarvával felnyársalja, de ha szűz leány szól hozzá, annak szavára megszelídül, engedi, hogy a leány elfogja, fejét ölébe hajtja és várja annak simogatását. Ez a magyarázata, hogy a középkorban a szűziesség szimbólumát és a házastársi hűség védelmezőjét látták benne. A keresztény ikonográfiában Jézus jelképe; az egyszarvúval, mint a szűziesség jelképével jelenik meg Szűz Mária, Szent Ágota. A középkori világi ikonográfiában az ártatlanság szimbóluma.45 Nem véletlenül került a késő középkorban Eger város címerébe. Az előzményekhez tartozik, hogy az egyszarvú szerepel Fenessy György egri püspök (egri püspöksége 1687— 1699 között) családi címerében.40 A török elnyomás alól felszabadított Eger várost 1688-ban I. Lipót a szabad királyi városok sorába emelte. Viszont később Eger két egyházi földesura (a püspök és a káptalani testület) az uralkodó előtt igazolni tudta az Egerre vonatkozó évszázados birtokjogát. Ezért az uralkodó 1694-ben visszavonta Egertől a rövid életű szabad királyi városi címet, s rákénysze- rítette lakosaira a kettős földesuraságot. Ezzel egyidőben megszüntették a szabad királyi város pecsét- és címerhasználatát, s helyette újat kaptak. Ez az új címer tükrözte a megváltozott állapotot. Igaz, a bástyás városfal a városi jellegre utalt, de a Fenessy-címerből kölcsönzött egyszarvú a karddal, a reácsavarodó kígyóval és csillaggal már a püspök földesuraságát szimbolizálta ezentúl. Az új városi címeren szereplő sas, a város másik földesurának, az egri káptalannak a jelképe. Az egri káptalannak a védőszentje Szent János evangélista volt, őt az evangéliumi könyvről felszálló sas jelenítette meg. Ezt az 1694-től általánosan használt régi címert 1974-ben hivatalosan szüntették meg. Ez évben a Minisztertanács szabályozta az egész országra kiterjedően a helyi címer és zászló alkotásának a rendjét. Ezt követően valamennyi városi tanács rendelettel állapította meg címerét és zászlóját, annak használatát;47 19
