Csiffáry Gergely: Egri céhemlékek - Studia Agriensis 1. (Eger, 1982)
Jegyzetek
97. Magyar Néprajzi Lexikon. I. 1977. 417. — A népi cserépedények között a szakirodalom a nagykancsót többségében (céh-„korsót”) vagy testületi kancsót úgy határozza meg, hogy általában egy- fülű, ritkán kétfülű, szája — rendszerint lappal fedett, dísze domborműves, kb. 30 cm vagy annál magasabb. — Igaz Mária—Kresz Mária, 1965. 114—115. 98. Katona Imre, 1978. 64—67.; Művészettörténeti ABC. 1961. 175—176. 99. P. Brestyánszky Ilona, 1976. 130. 100. Uo. 131. 101. Katona Imre, 1978. 64—67. 102. A korsó színes fényképét közli Katona Imre, 1978. 67. kötetében. Egerben a XVIII. században már ismertek voltak a holicsi fajanszedények. Az egri volt jezsuita vagy Telekessy-patika fajanszedényei 1746—1762 között Holicson készültek, mint azt a kerámiajegyek is igazolják. — Gerő László, 1957. 39. 103. Iparművészeti leltárkönyvi adat. 55.278.1. 104. Eri István—Nagy Lajos—Nagybákay Péter, 1975. 155—156. 105. P. Brestyánszky Ilona, 1976. 170—176. 106. A. Polonec—M. Turzova, 1962. 6. 107. A korsó feliratait és a szlovák nyelvű szakirodalmat Fükő Gertrúd (Losonc) muzeológus fordította. E helyen köszönöm értékes segítségét és munkáját. 108. Pallas Nagy Lexikon, II. 1893. 491. 109. A. Polonec—M. Turzová, 1962. 6. 110. Uo. 7—8. 111. Uo. 10. 112. Uo. 42—43. A tanulmányban közreadták a tárgy fényképét, részletes leírását és leltári számát 1585. 113. Uo. 45. A tanulmányban közreadták a tárgy fényképét, részletes leírását és leltári számát 1581. 114. Néprajzi gyűjteményi ltsz: 74.19.21. 115. Magyar Néprajzi Lexikon. 1979. 371. 116. Néprajzi gyűjteményi ltsz: 57.13.1. ’ 117. Bartócz József, 1971. 241—242. 118. Domanovszky György, 1968 . 42. 119. P. Brestyánszky Ilona, 1976. 174. 120. DIV. LUK. TD. 81.133.1. Dobó István Múzeum Leltárkönyve —1952. ltsz: 52.1552.1. 121. Dezső István, 1939. 51—52. 122. Rados Jenő, 1938. 82. 123. Bálint Sándor, II. 1977. 82—85. 124. Allegóriák és emblémák. No. 34. 4. ábra. 125. Nagybákay Péter, 1981. 54. 126. Dezső István, 1939. 94—96. A húrfa, mint eszközábrázolás fellelhető a nagyszebeni takácsok 1739-es behívótáblájának karcoilit díszítményei között is. Bunta Magda—losub Viorica, 1967. 210. 127. Nagybákay Péter, 1965. 141. 145