Csiffáry Gergely: Egri céhemlékek - Studia Agriensis 1. (Eger, 1982)

Céhzászlók

váns ferencesség hatására a középkor végétől kitapintható, de csak majd a barokk korban teljesedik ki. Jellemző, hogy a hazánknál nyugatabbra elterülő Szlovéniában és Stájerországban a Sarlós Boldogasszony elsősorban nem az aratásnál, a kenyérnek a kezdő ünnepe, hanem a szőlőnek és bornak a felajánlási napja. Ezt a mi hagyományrendünktől való eltérést az magyarázza, hogy az alpesi táj hazánkhoz képest a vege- tációérésbeli ún. fenológiai késésben van.282

Hazánkban a Sarlós Boldogasszony a legkorábbi nyári Má- ria-ünnep. A szent magyar neve egyúttal őrzi a kaszánál ősibb munkaeszközzel, a sarlóval való aratás emlékét is.

67. kép

110