Császi Irén szerk.: „Ki játszik ilyet?” Játékhagyomány és játékdivat (Eger, 2010. április 21-október 17.)

A hazai babagyártás a játékkészítő ipariskolákban indult, (Bánffyhunyad, 1877, majd Bártfa, Első Magyar Fa- és Machéejátékszerek Gyára) ahol népviseletbe öltöztetett babákat készítettek. Játékaik között ott vannak a magyar és szlovák népviseletbe öltöztetett babák, utolsó negyedében megjelent a celluloid. Könnyű előállíthatósága, kis súlya miatt az 1950-es évek közepéig, a műanyagok megjelenéséig használták a babák készítésére. A Magyar Ruggyanta Gyár Rt. nevéhez a gumibabafej mozgó szemmel (1926), és a terpesztett lábú, álló babák szabadalmai (1927) fűződnek. Az 1940-es évektől, amikor a műanyagokat feltalálták, a celluloid babákat a plasztikanyag majd a polietilén származék, a PVC váltotta fel. A PVC a babahajak terén hozott nagy változást, mivel a lágy anyag lehetővé tette, hogy a hajat belegyökereztessék a fejbe. Matyó baba zubbonyban Mezőkövesd melyek emléktárgyként, ajándékként a Tátrában üdülő vendégek számára készültek. Fejük viasszal bevont papírmasé, testük drót köré tekercselt gyolcs. A népviseletes babák között a matyó babák voltak a legelterjedtebbek. Holló Valéria gyűjteményét képezte a csipkés főkötős, zubbonyos kislány viseletét bemutató matyó baba. A babagyártásban a 19. század Biszkvit porcelánfejű baba. A pici lábfejeket úgy formázták és festették, hogy divatos cipőket utánozzanak. A baba öltözetéhez tartozik a horgolt, magas szárú, kék bojtos cipőcske és az elegáns kalap. Lechner Mariska babája volt. Németország, 1890 körül. 22