Császi Irén szerk.: „Ki játszik ilyet?” Játékhagyomány és játékdivat (Eger, 2010. április 21-október 17.)

Lesznai Anna (1885-1966) író, költő, képzőművész személyisége és világszemlélete legfontosabb kifejezőeszközének a mesét tartotta. írói hagyatékában közel másfélszáz mese, mesevázlat, képzőművészeti hagyatékában pedig akvarell-illusztráció, ecsetrajz, skicc maradt ránk, melyek között a kész, befejezett alkotások mellett sok az esetleges, Lesznai Anna: „Mese az eperszemnyi szívről" Illusztráció, 1910-es évek ötletszerű vázlat. Kortársai Ady Endre, Kaffka Margit, Balázs Béla varázslatos lényének vonzásába kerültek. Meséi és meseillusztrációi egyedülálló, harmonikus világképét tárják elénk. Meseállatok tapodják, mesevirágok pompázzák az édenkert földjét, mely pazar dzsungellé válik rajzain. Gyökerük mélyre nyúlik, a magyar népmesék, népművészet ősi formakincse ébred új öntudatra e csodalátó egyéni fantázia-világban. A mese az eperszemnyi szívről, Mese a bútorokról és a kisfiúról, A kis pillangó utazásai, vagy mesetöredékei időtől, formától függetlenül állandó igazságokat, emberséget, szeretetet sugároznak egyszóval: lélekvarázslók. „Illik a szorgalmas és jó gyermeket játékkal megjutalmazni." Gyermekzsúr a Hevesi ikreknél Hevesi Sándor (1902-1985) Eger megbecsült polgára, egyúttal a város elismert főmérnöke, családjával együtt a Kisfaludy utcában élt. Gyönyörű ikerlányai Éva és Mária 1935 februárjában gyermek vendégeket várt a családi otthonba. A zsúrokra csak ritkán került sor, általában születés- vagy névnap alkalmával, ahová természetesen meghívásra érkeztek a családi vagy baráti házaspárok hasonló korú gyermekei. A délutáni vendégek három és négy óra között érkeztek. Először az uzsonnára került sor. A legnépszerűbb zsúrfogás a madártej volt, de a kakaó, a kuglóf és a különféle egyéb édességek is nagyon kedveltek voltak a gyermekek körében. Ritkábban ugyan, de néha egzotikus gyümölcsök is kerültek az ünnepi asztalra. A játék az illedelmesen elfogyasztott uzsonna után következett. Az etikett ekkor már kissé feledésbe is merülhetett, látjuk a filmkockákon is, hogy szabad volt akár az asztal alá is mászni. A kellemesen eltöltött délután után a meghívott gyermekek úgy, ahogyan ez illett még vacsoraidő előtt távoztak. A technika fejlődése a két világháború közötti időszakban tömegek számára tette elérhetővé a korábban csak kevesek által használt újdonságokat. Ekkor jelentek meg a könnyen kezelhető fényképezőgépek és filmfelvevők. Hevesi Sándor lelkes amatőr filmesként megörökítette családja fontos eseményeit. E kivételes felvételeknek köszönhetően a kiállításban az enteriőr jeleníti meg a gyermekzsúr hangulatát. 18