H. Szilasi Ágota szerk.: Az egri vár története. A gótikus palota kiállításának ismertetője (Eger, 2004)

II. terem

„Díszesen áll Eger a termékeny völgybe kitéve... " / örösmarty Mihály II. terem 1 I »* 1 5 1 m m Első püspökeinkre vonatkozóan biztos forrásanyag nem áll rendelkezésünkre. \ hagyomány azt tartja, hogy ßuldns volt az egri egyházmegye első lopapja. aki 1046-ban Gellért püspökkel együtt halt vértanúhalált. Az egri főpapok az egyházmegye igazgatásán kívül gyakran látlak el országos jelentőségű feladatokat, hiszen gazdasági és katonai tevékenységek, kötelezettségek is a feladatkörükbe tartoztak. Tamás püspök (121^-122-I-) részt vett II. Endre (1205-1235) 1217-es szentföldi keresztes hadjáratában, és egyik aláírója voll az 1222-es Aranybullának. Püspökeink nagy hatást gyakoroltak szűkebb környezetükre, döntő szerepük volt a középkori kultúra és műveltség, a művészetek helyi terjesztésében. Ebbéli tevékenységüket igazolják azok a nagyszabású építkezések, amelyeket Egerben és az egyházmegye más területein végeztettek. Építtetői tevékenységük kiemelkedő emléke a Szent János székesegyház épületegyüttese, melynek ránk maradt kofaragvánvai, finom mívű és különleges díszítőelemei alapján rekonstruálható mérete, szerkezete, illetve feltárhatóak építésének korszakhatárai. 1204-ben a székesegyházban temették el Imre (117-+12(H) királyt. A fejlődést azonban kettétörte a tatárok pusztító inváziója, mely után 1248-ban IV. Béla (12351270) király engedélye alapján Lampert püspök (1246-1275) kezdte el az egyházi központ védelmét biztosító erős kővár kiépítését. A székesegyház újjáépítésére, beboltozására, homlokzati toronypáljának megépítésére az érett romanika stílusában, I-K századi bővítésére pedig már gótikus stílusban került sor. A püspöki várat körülvevő falvak a l-h századra várossá szerveződtek. E folyamatban jelentős szerepet vállaltak a püspökeink által Egerben és környékén letelepített szerzetesrendek (ferencesek, Ágoston rendiek, pálosok, kartauziak). Általuk és a külföldről jött mesterek révén honosodtak meg Egerben az európai építészeti és művészeti ismeretek. A mesterek családjukkal és segédeikkel itt megtelepedve egy egészen más, városias életformát, ipart, kereskedelmet és elsősorban szőlőművelésen alapuló mezőgazdaságot honosítottak meg a vár tövébei i egyre csak gyarapotló településen. Faragvány a várszékesegyház szentély-rekesztőjéből, 1200-as évek \ legújabb kutatások szerint ez az egri várhegyen előkerült bükki, léhér mészkőből készült faragvány a középkori székesegyház 1200 lájárj készült belső dekorációjának egyik legépebb hírmondója. A negyedkorivá profilú párkány növényi ornamensét egy hullámindáról leváló, koncentrikusan feltekeredő inda, valamint abból kifakadó lev élkék és szőlőfürt Ülkotják. Fzek között li'ínik fel a görög-római mitológiából is ismert, a középkorban azonban ritkán ábrázolt faun szőlőt szedő figurája. A faragvány csiszolt felületei, plasztikus kiképzése, éles metszésű levélformái, s a (jlun-alak aprólékos kidolgozású, cizellált részletei színvonalas kőfarajpi képzettségről tanúskodnak. A régészeti kutatás a középkori székesegyház területén és környékén ezen kív ül számos „márvány -töredéket hozott * felszínre. Közöttük e kiállított darabbal megegyező stílusú, indás-leveles 9 »< . \