H. Szilasi Ágota szerk.: Az egri vár története. A gótikus palota kiállításának ismertetője (Eger, 2004)

V. terem

A 16. században a mai értelemben vett egyenruháról még nem beszélhetünk. Az egyénenként változó katonai viselet a polgári ruházathoz hasonló, formája színe a kor divatját követi. A ruhákat nem a célszerűség, hanem a tarkaság és a cifraság jellemezte. Szerették az élénk színeket, feketét nemigen használtak. Kivételt képez a gyász, illetve a magyaroknál a süveg, mivel ennek a színe leggyakrabban fekete. \ 16. századi magyar viselet erős keleti (török) hatást tükröz. A magyar ruha főbb darabja a szűkszárú nadrág, az ingre fölvett testhezálló dolmány és a fel soka bát ként viselt mente, valamint a süveg voltak. Ezek anyaga —a süveg kivételével, amely nemezből készült — általában a durvább aba, illetve a tehetősebbeknél a finomabb hollandi posztó, esetleg bársony vagy damaszt volt. A képen látható végvári tiszti öltözet dolmánya fölé derék tájon zsinóröv van kötve. A zsinórkötegekből készült övek használata csak a 17. századtól terjed el. addig még az egyszerűbb vászon, vagy selyem öveket viselték. Az öltözéket a csizma teszi teljessé, amely a kor divatjának megfelelően sárga színű. A t iszt rangját a díszes szerelékkel készült drága szablya, illetve a hadnagyi buzogány mutatja. A vár feladásáról tárgyaló küldöttség 111. Mehmed szultán előtt -török miniatíira az 1596-os hadjáratról \ képek a győztes hadjáratról szóló hivatalos tudósításhoz készültek. Címének magyar fordítása: ,/i világ szultánok szultánjának éposza'\ A több példányban készült, kézzel írt és nagy műgonddal díszített dokumentumot számos európai ország uralkodójához eljuttatták. \z isztambuli Topkapi Szeráj Múzeumban őrzött példány négy miniatúrát tartalmaz, a kiállításban három kép reprodukciója látható. Az elsőminiatúra a III. Mehmed előtt hódoló egri küldöttséget, a második a mezőkeresztesi csatát, a harmadik a szultán egri hadjárata utáni győzelmes konstantinápolyi bevonulását ábrázolja. Tihaméri pénzlelet. 1596 Eger déli városrészében, a Kistálvai úti pincesor egyik pincéje előtt, az 1963-as tereprendezés közben ezüst garasokból és dénárokból álló pénzleletre bukkantak. Feltehetően Eger második ostroma idején a közeli Tihamér községben lakhatott a kincs tulajdonosa, aki több edénybe rejtve ásta el vagyonát a közelgő veszély elől. Értékeiért később már nem tudott viszamenni. Az egri várban feltárt tömegsír csontjai, 1596 \ vár déli falában nyíló I lippolit-kapu mögött, egy romos gótikus épület falmaradványait betöltő törmelékben tömegsír csontvázmarad ványai kerültek elő az 1973-ban folyó feltárások során. Az ott elhantoltak egymásra dobálva feküdtek, valamennyien szembetűnő, kardvágás okozta halálos sérüléseket szenvedtek. Volt olyan koponyalelet, amelyen hét, halált okozó kardvágás nyomai láthatók. \ régészeti kutatás az elpusztult objektum. valamint a betöltési rétegek alapján az 1596-os második vesztes csata idejére keltezi az áldozatok tömegsírba kerülésének idejét. 26