H. Szilasi Ágota szerk.: Az egri vár története. A gótikus palota kiállításának ismertetője (Eger, 2004)

IV. terem

képzőművészetben gyakoriak a nemzeti múlt szomorú, olykor tragikus vagy dicsőséges és lelkesítő eseményeit felelevenítő alkotások, stmények. grafikák, szobrok. I, történelmi. Iiistonzáló műalkotások általában saját koruk eszményeihez, erkölcsiségéhez is kapcsolódtak, z 1552-es egri ostrom a függetlenségéért küzdő Magyarországon a I

1), század folyamán, kiemelten az 1848-49-es forradalom és sabadságharc után vált ismét kedvelt témává. A kibontakozó nemzeti öntudat egyik eszményképe lett a sokszoros túlerővel szemben is lelvtálló katonák és a melléjük álló nők hősiessége, valamint vezérük. Dobó Istv án v itézsége. Kov ács Mihály festőművész Yáhot Imre kérésére ajzolta meg Dobó István ideálképmását egy Magynrországés Erdély képekben című honismereti füzet Egerről szóló kötetének illusztrációjául. Dobó alakját, hitelesebb ábrázolás nem lévén, az egri hős sírköv éről mintázta—páncélban, sisakkal, karddal az oldalán, szakállasan. Dobó István faragott címere - másolat Dobó Istv ánt a rnszkai templomban lévő családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. Sírja fölé fia, Ferenc díszes vörösmárvány síremléket állíttatott, amelyet azonban a 17. századi vallási villongások során szétbontottak. A síremlék fedőlapját gróf Butler János (alakja ismerős lehet Mikszáth Kálmán Különös házasság című regényéből) 1832-ben Egerbe szállíttatta, mely ma az oldallapok másolatával kiegészítve az egri vár gótikus palotájában kialakított I lősök termét díszíti. \ kiállításban lévő címermásolat eredetije is a síremlékhez készült. Ez a darab ma Dobóruszkán található. í Tiziano Vecellio (1488-1576) követője: I. Szulcjmán szultán (1520-1566) képmása - másolat Noha az 1552-es hadjárat méretét és jelentőségét tekintve ..szultáni volt, I. (Nagy) Szulejmán mégsem vett részt benne, mert az Oszmán Birodalom és Perzsia közi néhány évvel korábban kitört fegyveres konfliktus ügyei lekötötték. \ Magyarországot támadó fősereg élére a szultán Kara Ahmed pasa másodvezírt állította. \ velencei reneszánsz festészet fénykorát idéző eredeti festmény valószínűleg az urhinói herceg udvara számára készített híres embereket ábrázoló sorozat része volt. A markáns arcú. parancsoláshoz szokott szultán portréja nem természet után készült, hiszen a velencei mester nem találkozhatott az oszmán birodalom legkiválóbb uralkodójával. \ profilbeállításból arra lehet következtetni, hogy az arcképet egy forgalomban lévő érme alapján készítette. \ portré a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonában lévőlestmény másolata. Hegyestőr, 17. század Ezt a különleges lovasfegyvert a külföldi szakirodalom magyar hegyestőrként tartja számon. \ 17. századig a magyar lovasság (huszárság) jellegzetes páncélszúró-fegyv ere voll. I losszii. \ ékonv pengéje többéin (rendszerint három, ritkábban kettő, illetve négy), ennek köszönhetően könnyő és erős. hegye keményre edzett. I lossza gyakran meghaladta a 150 centimétert, ezért a szablyától eltérően a lószerszám kiegészítő részeként, a ló jobb oldalán, a nyereg alatt hordták. A német „Panzerstecher"-bői fejlődött ki. megjelenése a 15. század elején a leinezv érlek általános elterjedéséhez köthető. Magyar sajátosság, hogy amíg Nyugat-Európában a 1(>. század folyamán az ilyen típusú fegyverek szerepét fokozatosan a sokkal hatékonyabb lovassági pisztolyok, karabélv ok veszik át. addig nálunk a hegyestőr mint általános szúrófegyver a 18. századig használatban maradt. Akiállított hegy est őr tokja hiányzik, egv teljes feg) ver másolata az ötödik teremben, a magyarvégvári tiszt ruharekonstrukciója mellett látható. 21