H. Szilasi Ágota szerk.: Az egri vár története. A gótikus palota kiállításának ismertetője (Eger, 2004)

III. terem

Gótikus kehelvlelet-együttes kehelytányérokkal az egyházmegye területéről (Kompolt), 15. század közepe \ három darabból álló leletegyüttest 1988-ban Kompokon, a Mezőgazdasági Kutató Intézet területén folyó építkezés közben. a földben elásva találták meg. A három aranyozott bronz és ezüst kehely, valamint a hozzájuk tartozó három kehelytányér (paténa) gótikus stílusjegyeket hordoz, az ötvösszakértő véleménye szerint a 15. század 20-as és 60-as évei között készüllek, feltételezhető, hogy az egykor a lelőhely közelében álló. Szűz Mária tiszteletére szentelt bencés apátság kegytárgyai lehettek. Az 1200-as évek végén felépült bencés kolostor és apátsági templom 1430-ban az egri püspök fennhatósága alá került. A török hadak észak felé terjeszkedése alkalmával azonban a településsel együtt teljesen elpusztult. így vélhetően kincseit. így e kelyheket is az 1549es vagy az 1552-es török pusztítás alkalmával rejtették a földbe. Gótikus palota és zárókövei, 1470-es évek A gótikus püspöki palotát a vár északi oldalán Beckensloer János püspök építtette. 1475. április 4-i adománylevele szerint 1470 körül az egri egyház Krisztus Szent Feste oltárának alapítványi háza helyén épült lel. A feltárások szerint a palotába befoglaltak több 14. századi épületet és egy szakaszt az akkor már kiépített északi várfalból. Az 1508. évi leltár szerint a palota földszintjén boltozatos borospincék sorakoztak, valamint konyha és lakóhelységek is helyet kaptak itt. Előttük gótikus árkádos folyosó húzódott. Az emeleten, a homlokzati tornác mögött két vagy három reprezentatív teremben élt a püspök. Mögötte a várfal sétálója húzódhatott. A palotatermeket a Bakócz-kódexben és Estei I lippolit modenai számadáskönyveiben „az úr házai". „a palota", és „a nagy palota" megjelölésekkel illetik. Talán a palotában helyezkedett el a „fényes zöld szoba" is (candeladri pro stuba viridi). Az 1542-es tűzvésznek a palota tetőszerkezete és fafödéméi is áldozatul estek, melyet Oláh Miklós (1548-1553) püspök idején állítottak helyre. A földszinti helységek előtt nyolcszögű pilléreken álló. gótikus bordás keresztboltozattal fedett csúcsíves, árkádos folyosó húzódik. A folyosó eredetileg tizennyolc boltozatos szakaszból állt. melyből a nyolc nyugati boltszakasz maradt meg viszonylag eredeti formájában, a keleti négy pedig teljesen elpusztult. A boltozatok bordái a 15. század második felére jellemző karcsú. 2-2 homorulattal kialakított profilúak. A megmaradt boltozatmezők zárókövei közül hat levél- és rozettadíszítésű, egyet levelekből alakított torzfej. egyet pedig három kicsinyét szoptató kutya alakja díszíti. A folyosó szép példája annak a stílusegyüttélésnek, mely a Mátyás kori művészetekben. így az építészetben is megfigyelhető volt. Az egri árkádos folyosó szoros kapcsolatba állítható a visegrádi ÉK-i palota díszudvarának 1479-84-es évszámokkal datált késő gótikus kerengőjével, ám korban egy évtizeddel megelőzik azt. 14