H. Szilasi Ágota szerk.: Az egri vár története. A gótikus palota kiállításának ismertetője (Eger, 2004)

II. terem

Alexandriai Szent Katalin, 1420-as évek Az arannyal, kékkel és pirossal festett, gazdag ruharedőzetű kőszobor az egri vár nyugati körtornyából, másodlagos helyről, tömedék anyagból került elő az 1986-ban folyó ásatások során. Aszfíz lábai alatt térdelő, oldalán tőrt viselő férfi figura Maxentius császár — valószínűsíti, hogy Alexandriai Szent Katalint ábrázolja. A 4. században élő, a keresztényüldözések során mártírhalált halt királylány tisztelete a keresztes háborúk idején terjedt el egész Európában, majd mint az egyik legnépszerűbb női szentet gyakran ábrázolták a 1415. században szárnyas oltárokon, elsősorban Mária-oltárok mellékalakjaként. A fejnélküli, torzóként is felemelő szépségű szobor feltehetően az egri székesegyház valamely oltárának, vagy kapuépítményének dísze volt a 14-15. század fordulóján. De feltételezhető az is, hogy a Rozgonyi Péter egri püspök (1425-1438) által alapított, a várbeli székesegyház mellett lévő Boldogságos Szűz Mária prépostság kápolnájában állott. Az 1552-es török ostrom idején a székesegyházban történt robbanás során sérülhetett meg, majd került a Dobó bástya melletti őrtorony falazó anyagába tömedékként a várépítkezések során.