Petercsák Tivadar - Veres Gábor: Dobó István Vármúzeum (Eger, 2003)

I. Történeti bevezető

■■■ffîttRTÉNELMI BEVEZETŐ

majd Eger alá vonultak. A várvédők létszáma alig haladta meg a kétezer főt, akik közül 1799 volt a fegyveres katona. A törökök szeptember 11-én vették ostromzár alá a várat, majd 15-étől két héten át tartott a falak és bástyák tüzérségi támadása. Amit az ostromlók nappal leromboltak, azt a védők éjszaka igyekeztek kijavítani, megerősíteni. A gyalogsági roham szeptember 29-én kezdődött és október közepéig folyt az elkeseredett küzdelem a sokszoros túlerőben lévő támadókkal szemben. A törökök erejét a súlyos emberveszteségek, az egyre fokozódó ellátási nehézségek, valamint a táborban fellépő járványok fokozatosan felőrölték. A támadók utolsó rohama október 13-án indult és Dobó a túlerő ellen minden tartalékot bevetett, még a nők is a harcosok közé álltak. A kétnapos küzdelemben a kimerült védőkkel szemben a törökök nem tudtak győzelmet aratni, s ez a vereség erkölcsileg teljesen szétzüllesztette a hadseregüket. Az egyre hűvösebb időjárás csak tovább rontotta helyzetüket, s ennek következtében a megtépázott török had október 17- én az ostromot feladva megkezdte elvonulását a várfalak alól. A várvédők közül több mint háromszázan estek el, a sebesültek száma pedig meghaladta a kétszázat.

Az egri győzelem nagy fontosságú esemény volt, hiszen aló. században első ízben sikerült

Tinódi Lantos Sebestyén: Cronica Az 1554-es kolozsvári kiadás előlapja

Kovács Mihály: Tinódi Lantos Sebestyén Török Bálint udvarában

6