B. Papp Györgyi szerk.: Az egri vár kultusza (Eger, 2002. szeptember 11-2003. március 16.)

Régészeti feltárás és műemléki helyreállítás

katonák és munkások kapcsolódtak be a vár első jelentősebb feltárási munkáiba, ami egészen 1934-ig tartott. Meghatározó és irányító szerepet vállalt e munkában dr. Lénárt János, dr. Pálosi Ervin reálgimnáziumi tanár, valamint dr. Pataki Vidor János ciszterci gimnáziumi tanár. 1926-ban dr. Pálosi Ervin kezdeményezésére megalakult az Egri Várásatási Bizottság. A fentieken kívül még tagja volt a bizottságnak Hevesi Sándor építészmérnök, valamint Ignácz Sándor is. 1956-ban az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség irányításával indultak újra a kutató és helyreállító munkák. A régészeti munkákat kezdetben Galván Károly, majd Kozák Károly irányította. A kiviteli munkákat az Országos Műemléki Felügyelőség irányítása mellett a helyi építésvezetőség végezte. Az első években a gótikus püspöki palota, majd a környezetéhez tartozó Tömlöc és Föld bástya kutatási és helyreállítási feladatait végezték. A 1960-70-es években e jelentős munkák folytatódtak a románkori és a későgótikus székesegyház maradványainál, valamint a Setét kapunál. Az 1980-as évek elejére az 1976-ban leomlott Dobóbástya helyreállítása történt meg, s majdnem ezzel párhuzamosan készült el az Ispotály pince helyreállítása is. Kisebb kutatások történtek a külső vár területén is, ahol a felrobbantott falnyomvonalak pontosítása történt meg. Az utolsó régészeti és helyreállítási munka eredményeként 2000-ben elkészülhetett a tetővel lefedett X-XI. századi keresztelőegyház, amely a romkerttel együtt látogatható. Jelenleg országos, megyei és egri összefogással több helyen folyik az egri vár rekonstrukciója.