B. Papp Györgyi szerk.: Az egri vár kultusza (Eger, 2002. szeptember 11-2003. március 16.)

Régészeti feltárás és műemléki helyreállítás

i f 1833-ban Pyrker János László egri érsek tette meg az első lépéseket a vár még megmaradt emlékeinek a felkutatására és megmentésére. Restauráltatta a Setét kapu előterét, amit „Dobó kápolnának nevezett. Itt helyeztette el Dobó István síremlékének vörösmárványba faragott fedőlapját, amelyet a dobóruszkai templomból hozatott az egri várba. 1862-ben végezték az első tudományos igényű ásatásokat a várbeli Szent János székesegyház egyes területein. A A Gergely-bástya feltárása 1925-ben munkák kezdeményezője Henszlmann Imre volt. Az eredményeket Ipolyi Arnold tette közzé. A terület sokáig a kincstár birtokában maradt és új épületeket is emeltek, amelyek katonai kaszárnyaként szolgáltak. A vár kultuszához ez idő tájt jelentősen hozzájárult az itt szolgálatot teljesítő Balogh János főhadnagy tevékenysége, aki romantikus lelkesedésből kezdett el foglalkozni a vár hadtörténeti emlékeivel. Felkutatta és bejárta az elfelejtett alagutakat. 1925 nyarán Egerben új kezdeményezés indult a vár még jobb megismerése érdekében. Ennek során egri tanárok, egyházi személyek, hivatalnokok, diákok, 7