B. Papp Györgyi szerk.: Az egri vár kultusza (Eger, 2002. szeptember 11-2003. március 16.)

Az egri vár történeti kutatása

f Az egri vár törökkori történetének első hiteles krónikása Tinódi Sebestyén volt. A XVI. század magyar történetírói Johannes Sambucus, Istvánffy Miklós és Forgách Ferenc alapjában Tinódi históriás énekeit írták át az Eger ostromáról. A török kiűzését követően az egri események hosszú időre feledésbe merültek. A reformkor előestéjén az egri hősök alakját a nemzeti fellendülés romantikája keltette éltre. Az 1820-as években publikált tanulmányaikban Gorove László és Teleki József elsőként fordultak a történész érdeklődésével Eger emlékei felé. 1877-ben kezdte meg Balogh János honvéd főhadnagy a vár hadtörténelmi vonatkozásainak kutatását. Egervár története című munkájában foglalta össze vizsgálatának eredményeit. Törekvésében nem támogatták, mégis egyedül neki köszönhető az, hogy fenntartotta, és kutatásaival alátámasztotta azt a néphagyományt, amely forrása lett Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényének. A kutatásokban ezután 1925-ig hosszú szünet állt be. Az első világháború előtt megjelent néhány tanulmány új eredményeket nem hozott. Az 1925-ben megindított kutatómunka azonban teljesen új fejezetet nyitott az egri vár történetének felderítésében. Dr. Pataki Vidor János gimnáziumi tanár elsőként fordult a hazai és dr Pataki Vid

o

r János (1901-1 külföldi levéltárak addig alig kutatott anyagaihoz. ciszterc

i gimnáziumi tanár Dr. Pataki nem fejezhette be a levéltári forráskutatást, de 1934-ben kiadott tanulmánya az Egri vár élete címmel kiindulásul szolgálhatott a további, kors kutatómunkához.